Meglepő trendet mutatnak az uniós helyreállítási alapból (RRF) igényelhető kedvezményes hitelek: Magyarországgal együtt számos tagállam egyszerűen nem kéri a rendelkezésre álló összegeket. Ez 2025-re komoly következményekkel járhat a magyar városfejlesztési projektekre, hiszen az eredetileg tervezett beruházások finanszírozási háttere bizonytalanná válhat.
A Portfolio elemzése szerint a 27 tagállamból mindössze hét ország – köztük Olaszország, Lengyelország és Románia – élt teljes mértékben a hitelfelvétel lehetőségével, míg a többiek jelentős része, köztük hazánk is, minimális érdeklődést mutat. A jelenség hátterében összetett okok állnak: egyrészt a tagállamok saját költségvetési megfontolásai, másrészt a hitelfelvétel adminisztratív terhei.
„A hitelfelvételhez kapcsolódó feltételrendszer sok kormány számára túl bonyolultnak vagy korlátozónak tűnik, különösen a strukturális reformokra vonatkozó elvárások miatt” – nyilatkozta egy brüsszeli forrás. Az elutasítás következménye, hogy a helyreállítási alap hitelkeretének közel fele, mintegy 200 milliárd euró felhasználatlanul maradhat.
A magyar helyzet különösen érdekes, mivel kormányzati nyilatkozatok szerint az országnak „nincs szüksége újabb hitelekre”, miközben számos tervezett városi infrastruktúra-fejlesztés, energetikai korszerűsítés és közlekedési projekt valósulhatna meg ezekből a forrásokból. A Budapestet és megyeszékhelyeket érintő fejlesztések egy része így bizonytalanná válhat.
Mi várható ezután? A Bizottság várhatóan rugalmasabb feltételekkel próbálja vonzóbbá tenni a hitelkeretet, de a 2025-ös költségvetési év közeledtével egyre szűkül az időkeret. Ha városban élsz, érdemes figyelemmel kísérned, hogy az önkormányzatod tervez-e olyan fejlesztéseket, amelyek uniós forrásokra épülnének – ezek ütemezése vagy megvalósulása a következő hónapokban jelentősen változhat.