A magyar védelmi kiadások jelentősen emelkedhetnek 2025-ben az új európai védelmi alap létrehozásával. Az Európai Bizottság várhatóan 150 milliárd eurós védelmi alapot hoz létre, amelyből Magyarország – a GDP-arányos részesedése alapján – akár 1,5-2 milliárd euró forráshoz is juthat. Ez a KSH adatai szerint a hazai védelmi költségvetés jelenlegi szintjének közel 20%-os emelkedését jelenthetné.
A finanszírozási konstrukció részletei még formálódnak, de az Európai Unió Tanácsának dokumentumai szerint a forrásokhoz való hozzáférés feltétele lesz a NATO által elvárt GDP 2%-os védelmi költés teljesítése. Magyarország 2023-ban először érte el ezt a szintet, ami kedvező pozíciót biztosít számunkra. Az új védelmi alap a 2023/1806-os rendelet alapján elsősorban közös beszerzésekre, kutatás-fejlesztésre és védelmi ipari kapacitásbővítésre koncentrál.
Elemzésünk során a Bizottság munkaanyagait és a Tanács előzetes állásfoglalásait vizsgáltuk. A források elosztásánál várhatóan kiemelt szempont lesz a határokon átnyúló együttműködés. A magyar védelmi ipar számára ez különösen előnyös lehet, mivel a közelmúltban jelentős hazai beruházások történtek ezen a területen. Az Infotv. alapján bekért adatokból kiderül, hogy a hazai védelmi beszerzések 64%-a már most is rendelkezik uniós együttműködési komponenssel.
„Az új védelmi alap célja az európai védelmi ipari bázis megerősítése és a tagállamok közötti együttműködés szorosabbra fűzése” – áll az Európai Bizottság háttéranyagában. A források felhasználása jelentős gazdasági multiplikátor hatással járhat, különösen a high-tech kutatás-fejlesztési területeken, ami a hazai védelmi ipar modernizációját is gyorsíthatja.
A várható uniós védelmi források átlátható felhasználása kiemelten fontos lesz. Az állampolgároknak érdemes nyomon követniük a közbeszerzési értesítőben megjelenő védelmi tendereket és a források tényleges hasznosulását. A sikeres védelmi beruházások nemcsak a biztonságot növelik, de jelentős technológiai fejlesztéseket és munkahelyteremtést is eredményezhetnek.
