Az oldal használatával elfogadja az Adatvédelmi Szabályzatot és a Felhasználási Feltételeket.
Elfogadom
  • Budapest
  • Debrecen
  • Szeged
  • Miskolc
  • Pécs
  • További városok
    • Eger
    • Győr
    • Kaposvár
    • Sopron
    • Szolnok
    • Veszprém
Most Hir
  • Főoldal
  • Magyarország hírei
  • Világhírek
  • Közélet
  • Sport
  • Gazdaság
  • Életmód
Éppen olvasod: Vita a kompetenciamérések körül: Mit jelent a diákoknak?
Megosztás
Most HirMost Hir
Betűméret-átállítóAa
Keresés
  • Főoldal
  • Magyarország hírei
  • Világhírek
  • Közélet
  • Sport
  • Gazdaság
  • Életmód
Kövess minket
© 2026 Most Hír. Minden jog fenntartva.
Oktatás

Vita a kompetenciamérések körül: Mit jelent a diákoknak?

Ádám Szanto
Utoljára frissítve: 2026. március 20 23:43
Ádám Szanto
Megosztás
Megosztás

A Nemzeti Pedagógus Kar adatai szerint 2024-ben az iskolák 43%-a alkalmazott valamilyen formában osztályzatot a kompetenciamérések értékelésére, miközben központi szabályozás hiányában minden intézmény saját belátása szerint járt el. A március 23-án induló idei mérések előtt továbbra sem tisztázódott, hogy a kormányzat hogyan tervezi felhasználni az eredményeket a középiskolai felvételiben.

Az Oktatási Hivatal adatbázisából kinyerhető adatok azt mutatják, hogy 2010 óta stabilan 38-42% között mozog a gimnáziumot választó diákok aránya, miközben kormányzati dokumentumok 20-30%-os célarányt jelölnek meg. A különbség megmagyarázza, miért keltett akkora felháborodást a kompetenciamérések felvételibe való beszámítása 2024 őszén. A KSH 2023-as munkaerő-piaci adatai szerint a szakképzettséggel rendelkezők átlagkeresete 28%-kal marad el a diplomásoktól, ami a szülők gimnáziumpreferenciáját indokolja.

A Szülői Hang Közösség által bírósági úton kikényszerített szülői kérdőív eredményei egyértelműek: a megkérdezettek 61%-a elutasította a kompetenciamérések felvételibe történő beszámítását. A Belügyminisztérium válaszából azonban az derült ki, hogy „a szakmai megfontolások alapján továbbra is indokoltnak tartják” a terv megvalósítását. Ez a megközelítés ellentmond az Alaptörvény neveléshez való jog paragrafusának, amely a szülői döntési jogot hangsúlyozza.

Az infrastruktúra sem megfelelő. Saját adatgyűjtésünk alapján, amely 247 általános iskola technikaiellátottságát vizsgálta, az intézmények 34%-ában nincs elegendő működőképes számítógép a kompetenciamérések zavartalanul lebonyolításához. Ennek következtében több napos mérési időszak alatt felfüggesztik az informatika szakórák jelentős részét. Az Információs Szabadságjogok Projekt adatigénylése kimutatta, hogy 2024-ben 89 iskolában jelentettek technikai problémát a mérések során.

A módszertani különbségek torzítják az eredményeket. Van ahol érdemjeggyel ösztönzik a komoly felkészülést, máshol előzetes gyakorlás nélkül mérik a valós tudást. Az Oktatási Hivatal adatai szerint 2024-ben egy budapesti kerület iskolái között 34 percentilis pont volt a legnagyobb szórás matematikából, míg ugyanabban a kerületben a szocioökonómiai háttér szerinti különbség csak 18 percentilis pontot magyarázott. A fennmaradó eltérés valószínűsíthetően módszertani különbségekből fakad.

Különösen aggályos a sajátos nevelési igényű tanulók helyzete. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság 2024-es állásfoglalása szerint az SNI/BTMN státuszú diákok eredményének automatikus beszámítása – megfelelő kedvezmények szabályozása nélkül – hátrányos megkülönböztetésnek minősül. A kompetenciamérések eredeti célja pedig éppen a rendszerszintű visszajelzés volt, nem az egyéni teljesítmény szankcionálása.

A transparency.hu adatbázisa szerint az oktatási kormányzat 2024-ben 14 releváns közérdekű adatigénylést utasított el vagy válaszolt hiányosan a kompetenciamérések tervezett felhasználására vonatkozóan. Ez a titkolózás növeli a bizalmatlanságot.

A diákok és szülők jogosan várják el, hogy a felvételi rendszer kiszámítható és igazságos legyen. Addig amíg nem ismerjük a pontos szabályozást, a kompetenciamérések bizonytalansági tényezőt jelentenek. A nyilvánosság hiánya arra utal, hogy a döntéshozók maguk sem tisztázták szándékaikat – vagy szándékosan homályban tartják azokat.

Heti hírlevél
A hét legfontosabb hírei röviden, hetente egyszer. Ingyenes, bármikor leiratkozhatsz.
Cikk megosztása
E-mail Link másolása Nyomtatás
SzerzőÁdám Szanto
Követés:
Adatalapú vizualizációk, közérdekű adatigénylések, költségvetési és közbeszerzési elemzések. Célja: tényekkel segíteni a helyi döntéseket és átláthatóságot.
Előző cikk NVB Döntések: Orbán Viktorral Kapcsolatos Panaszok Elutasítva
Következő cikk Lidl boltbezárások Magyarországon 2025 – kiskereskedelmi adó emelése fenyeget
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A szerkesztő választása

Külföldi szavazóhelyszínek változásai: Mit jelent ez a magyaroknak?

A 2026-os választásokra való felkészülés új kihívásokat hoz a külföldön élő magyaroknak. Idén 25 városban módosultak a szavazóhelyszínek, és 6…

Szerző
Réka Nagy
3 perces olvasmány
Döntő ütközetre készül a DVTK és DEAC hokicsapat

A negyeddöntő sorsdöntő hetedik meccsén dől el, hogy melyik csapat juthat tovább…

2 perces olvasmány
Leállnak a Csepeli és Ráckevei HÉV fejlesztések?

A csepeli (H6) és ráckevei (H7) HÉV-vonalak tervezett felújítása ellehetetlenült – állítja…

3 perces olvasmány

Vélemény

Euró bevezetése Bulgáriában 2025: Bulgária megelőzi Magyarországot

Bulgária 2025 januárjában csatlakozik az eurózónához, miközben Magyarország távolodik az…

2026. március 20

Forgalomkorlátozások és útlezárások a városban

A Városgazda frissen közzétett tájékoztatása szerint…

2026. március 20

Lidl boltbezárások Magyarországon 2025 – kiskereskedelmi adó emelése fenyeget

A Lidl Magyarország vezérigazgatója figyelmeztetett: elkerülhetetlenek…

2026. március 20

NVB Döntések: Orbán Viktorral Kapcsolatos Panaszok Elutasítva

A Nemzeti Választási Bizottság pénteki ülésén…

2026. március 20

Növekvő olajárak: Mit jelent a magyar városoknak?

A globális olajpiaci válság Budapest, Debrecen,…

2026. március 20

Érdekelhet még

Oktatás

Magyar–izraeli kutatási együttműködés 2025: városi egyetemek nyernek

A Hankó Balázs nevével fémjelzett magyar–izraeli kutatási alap 2025-ös pályázati fordulójában 342 millió forint támogatást ítéltek oda hét közös projektre.…

2 perces olvasmány
Oktatás

Szakképzés oktatói fizetés 2024: versenyképes jövedelem?

A Kormány hivatalos közlése szerint a szakképzésben dolgozó oktatók mára "versenyképes jövedelemért" dolgoznak. A Szakképzési Törvény 2019-es reformja valóban hozott…

2 perces olvasmány
Oktatás

Aggasztó Oktatási Adatok: Magyar Diákok Funkcionális Analfabétizmusa

A magyar közoktatás teljesítményéről megszólaló Oktatási Hivatal 2025-ös felmérése konkrét számokkal szembesít: a diákok ötöde funkcionális analfabéta, vagyis nem érti…

2 perces olvasmány
Oktatás

Magyarország visszautasítja Erasmus program Magyarország 2025

A Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára, Hankó Balázs bejelentette, hogy Magyarország nem támogatja az Erasmus+ program 2025 utáni stratégiai keretrendszerét.…

2 perces olvasmány
Most Hir

Hírek

  • Itthon
  • Nagyvilág

Városok

  • Budapest
  • Debrecen
  • Miskolc
  • Pécs
  • Szeged

Témák

  • Egészség
  • Életmód
  • Gazdaság
  • Közélet
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Sport
  • Technológia

Továbbiak

  • Rólunk
  • Kapcsolat
  • Adatvédelmi tájékoztató
  • Felhasználási feltételek

© 2025 Most Hír. Minden jog fenntartva.