A pécsi Janus Pannonius utca kovácsoltvas kerítésén 1971 óta gyűlnek a lakatok – ma már a magyar szerelemlakat-kultúra egyik leghíresebb helyszíne. Az évtizedek alatt diákhagyományból országos jelenséggé vált gesztus mára Miskolctól Szegedig, Egerben és Győrben is megtalálható, ahol szerelmespárok ezrei pecsételik meg örök hűségüket egy szimbolikus lakattal. A romantikus szokás azonban nem csak magyar sajátosság: világszerte több millió lakat díszíti a hidakat, kerítéseket és korlátokat.
Egy lakat, egy kulcs, egy örök ígéret – hogyan vált világjelenséggé a szerelemlakat? A történet több szálból bontakozik ki. A legismertebb legenda szerint az első világháború idején egy szerb tanítónő, Nada és egy Relja nevű tiszt egy hídon fogadtak örök szerelmet egymásnak. A férfi a frontra ment, sosem tért vissza, Nada pedig bánatában halt meg. A tragédia nyomán a helyi nők lakatokat kezdtek felhelyezni ugyanarra a hídra, megóvva saját szerelmüket a hasonló végzettől. „A lakat bezárja a szerelmet, a kulcs eldobása pedig véglegessé teszi” – ez lett a szimbolika alapja.
Más elképzelések az ősi Kínára vezetik vissza a hagyományt, ahol láncokra és kerítésekre helyezett lakatok jelképezték az örök szerelmet. Bár ennek történeti bizonyítéka kevésbé egyértelmű, a szimbolika azonos: a lakat az összetartozást, a megbonthatatlan köteléket jelenti. A modern világban azonban Federico Moccia Három méterrel a föld fölött című regénye adta meg a döntő lökést. A történetben szerelmesek a római Ponte Milvio hídra helyeznek lakatot – néhány év alatt ez a gesztus egész Európát meghódította.
Magyarországon Pécs az elsők között volt. 1971-ben végzős diákok helyezték el iskolai szekrényeik lakatjait a belvárosban, egy korszak lezárásaként. Az évtizedek során ez a hagyomány átalakult, ma már szerelmespárok zarándokhelyévé vált a város. Miskolcon a Szinva terasznál alakult ki hasonló pont, de Veszprém, Eger, Győr, Szeged és Budapest Erzsébet térén is találkozhatunk lakatokkal. „Ez az egyik legerősebb modern kifejezése annak az ősi emberi vágynak, hogy a szerelem örökre megmaradjon” – mondják a jelenséget kutató kulturális antropológusok.
A világon mindenhol népszerű a szokás: Vrnjačka Banja szerbiai „szerelemhídja”, római hidak, firenzei Ponte Vecchio környéke, sőt Riga és Moszkva is külön helyeket alakított ki erre. Párizsban azonban a Pont des Arts hídon közel egymillió lakat lógott, összsúlyuk elérte a 45 tonnát. 2015-ben a hatóságok eltávolították őket, mert a szerkezet megsérült. Az üvegkorlátok ellenére a lakatok népszerűsége töretlen: külön lakatfalak, lakatfák várják a párokat, esküvőkön pedig lakatceremóniák zajlanak.
2026-ban Pécs és más magyar városok továbbra is őrzik ezt a romantikus hagyományt. A lakatok gyűjteménye folyamatosan bővül, minden darab egy-egy történetet rejt. Bármelyik eredettörténetet fogadjuk el, a lényeg változatlan: emberek milliói zárják bele egy apró tárgyba legnagyobb reményüket – hogy ami köztük van, örökre megmarad.