Február végén a lakossági bankbetétek összege 630 milliárd forinttal nőtt egyetlen hónap alatt, elérve a 14 900 milliárd forintot – történelmi csúcsot. Az MNB hivatalos adatai szerint a növekedés hátterében elsősorban az év eleji állami juttatások állnak: a 13. és 14. havi nyugdíj, valamint a fegyveres testületek kifizetései. A kérdés: meddig marad ez a pénz passzívan a számlákon?
A jegybank statisztikái szerint a betétállomány havi alapon 4,4 százalékkal, éves összevetésben pedig 10,6 százalékkal bővült. Ilyen mértékű egyetlen hónapi ugrásra utoljára 2022 januárjában volt példa, amikor szintén állami transzferek érkeztek a háztartásokhoz. A mostani adat azonban nemcsak a volumenről, hanem a megtakarítási szerkezetről is árulkodik. Az állomány több mint 86 százaléka látra szóló vagy folyószámlabetétben van, ami történelmi maximumot jelent. Ez azt jelenti: a magyarok túlnyomó többsége nem köti le a pénzét, hanem „parkol” vele.
A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a háztartások évente százmilliárdos nagyságrendű kamatbevételtől esnek el azzal, hogy nem helyezik el betétben megtakarításaikat. Miközben a bankok versenyeznek az ügyfelekért – több intézmény 6-7 százalék körüli, sőt, akár a jegybanki alapkamat 6,25 százalékát meghazelítő kamatokat kínál –, a friss pénz alig mozdul. Csak 7,7 százalék került egy éven belüli lekötésbe, és mindössze 6,2 százalék hosszabb lejáratú konstrukcióba. Információszabadság kérés útján elérhető adatok alapján a legjobb betéti ajánlatok gyakran feltételekhez kötöttek: új pénz elhelyezése, aktív számlahasználat vagy rendszeres bankkártyás költés szükséges hozzájuk.
Ez a furcsa kettősség – rendelkezésre álló magas kamatok versus passzív megtakarítási magatartás – nemcsak egyéni pénzügyi döntések kérdése. A fogyasztóvédelmi szakértők szerint a pénzügyi tudatosság hiánya vagy a bizalmatlanság is szerepet játszhat. Az adatok arra utalnak: a lakosság nem bízik abban, hogy hosszabb távon lekötve tarthatja pénzét, vagy egyszerűen nincs tisztában az alternatívákkal. A KSH és az MNB közös felmérése szerint a magyar háztartások pénzügyi felkészültsége nemzetközi összevetésben alacsonynak számít.
A februári betétnövekedés egyszeri hatás, de a megtakarítási szerkezet tartós problémát jelez. Érdemes figyelni a márciusi és áprilisi adatokat: tartósan magas marad-e a látra szóló betétek aránya, vagy a háztartások átcsoportosítanak jobb kamatozású konstrukciókba? A válasz nem csak egyéni anyagi helyzetről, hanem a pénzügyi kultúra és a bankrendszer átláthatóságáról is sokat elárul.
