Magyar Áramárak 19,6%-kal Emelkedtek
A magyar nagykereskedelmi áramár november 19-én drágult. Összességében 19,6 százalékkal nőtt a másnapi piaci átlagár. Viszont egy nap alatt 50 euróról 9 euró alá csökkent a magyar és német ár különbsége. Ez egy fontos gyakorlati példa. A nyers piaci adatok láthatóvá teszik az összefüggéseket. Követni kell a HUPX és nemzetközi tőzsdei árakat. Ez ad információt a jövőbeli lakossági számlák alakulásáról is.
A magyar áramár november 19-én 233,77 euró volt megawattóránként. Ez jelentős drágulást jelent az előző naphoz képest. A napi átlagár 19,6 százalékkal emelkedett. A német piacon azonban ennél jóval nagyobb volt a növekedés. Ott 53,7 százalékos drágulás történt. A német ár 224,83 euróra ugrott. Így a magyar ár mindössze 8,94 euróval került többe. Két hét alatt közel 50 eurós különbség szűnt meg. A hazai ár most először került közel a némethez. Ez a változás egyetlen nap alatt következett be. Közben mindkét piacon emelkedtek az árak.
A drágulásnak több közvetlen oka is volt. A közép-európai széltermelés jelentősen gyengült aznap. Emellett a földgáz ára is emelkedett a nemzetközi piacokon. Esti órákban Magyarországon gázerőművek határozták meg az árat. A gázár növekedése így közvetlenül befolyásolta az áramárat. A regionális áramellátás szorosan összefonódik. Egy ország problémája gyorsan átterjed másokra is. A Balancing Energy elemzése rámutatott ezekre a tényezőkre. Az esti csúcsidőszakok árai különösen érzékenyek a gázárakra.
Az árkülönbségek változása fontos infrastrukturális kérdésekre világít rá. Októberben a német áram jóval olcsóbb volt. A bőséges nap- és szélenergia lenyomta az árakat. Az olcsó áram azonban nem jutott el hozzánk megfelelő mennyiségben. A határkeresztező vezetékek kapacitása korlátozott. A cseh–szlovák határon és a szlovák hálózaton szűkületek voltak. Ez megakadályozta az olcsóbb áram áramlását. A problémát az EU 2019/943 szabályozása írja elő. Az ún. tarifaközi kapacitások elosztása kulcsfontosságú. A rendszeres árkülönbségek ezt a hiányosságot mutatják.
A jelenlegi helyzet összefügg a nemzetgazdasági teljesítménnyel is. A 2024 harmadik negyedévi előzetes adatok szerint a magyar GDP növekedése lassult. A gáz- és áramárak alakulása közvetlen hatással van erre. Magas energiaárak nyomják az ipari termelési költségeket. Ez befolyásolja a versenyképességet és az inflációt is. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint szeptemberben 3,8 százalékos volt az éves infláció. Az energiaárak jelentős részt vesznek ki ebből. A lakosság számára a nagykereskedelmi árváltozások késéssel jelentenek terhet. A szolgáltatók által alkalmazott beszerzési modellek döntenek. A jelenlegi piaci árak előrevetítik a jövőbeli tendenciákat.
Az árak alakulása regionálisan is nagyon egyenetlen. November 19-én a legközelebbi országok árai hasonlóak voltak a magyarához.
- Ausztria: 234,27 EUR/MWh
- Szlovénia: 233,68 EUR/MWh
- Horvátország: 231,48 EUR/MWh
- Magyarország: 233,77 EUR/MWh
- Románia: 216,13 EUR/MWh
- Bulgária: 195,70 EUR/MWh
- Szerbia: 166,42 EUR/MWh
Ez a szétágazás az egyes országok energiamixét és hálózati kapcsolatait tükrözi. A magyar árszint jelenleg teljes mértekben a nyugati piacokéhoz igazodik. Ezt a trendet a HUPX napi adatai folyamatosan dokumentálják. A nyilvánosságra hozott tőzsdei információk lehetővé teszik a független elemzést. Mindenki nyomon követheti az árak változását.