A trianoni békeszerződés nemcsak Magyarország területét és népességét csökkentette drasztikusan, hanem a települések utcaneveinek alakulására is jelentős hatással volt. Az 1920-as megrázkódtatás után országszerte új utcanevek jelentek meg, amelyek az elcsatolt területekre, városokra emlékeztettek. A Statisztikai Hivatal adatai szerint több mint 1200 közterület kapta meg valamelyik elszakított település nevét.
Budapest különösen élen járt ebben a folyamatban. A főváros VIII. kerületében létrejött a „Teleki Erdélyi tér”, körülötte pedig erdélyi városokról elnevezett utcák sorakoztak, mint a Brassó, Kolozsvár vagy Zilah utca. Hasonló névbokrokat találunk más kerületekben is, ahol szepességi, felvidéki vagy délvidéki településneveket őriznek az utcatáblák. „A trianoni sokk feldolgozásának egy sajátos formája volt ez, egyfajta szimbolikus visszacsatolás” – magyarázza Dr. Várkonyi Gábor történész, a téma kutatója.
A vidéki városok sem maradtak ki ebből a folyamatból. Debrecenben a Nagyvárad utca, Szegeden a Temesvár utca őrzi az egykor magyar városok emlékét. Különösen érdekes, hogy ezek a névadások sok esetben a két világháború közötti revíziós politika lenyomatai. Az 1938-as és 1940-es területi visszacsatolások idején újabb hullámban jelentek meg az utcanévadások, majd 1945 után sok helyen átnevezésekre került sor.
A rendszerváltás után ismét felerősödött a trianoni emlékezetpolitika az utcanevekben. Számos új lakótelepen és városrészben jelennek meg az elszakított területek földrajzi nevei. „Ma már nem a revíziós politika, hanem a nemzeti összetartozás szimbólumai ezek a nevek” – fogalmazott Balogh András városfejlesztési szakember egy szakmai konferencián.
Az utcanevek így váltak a kollektív emlékezet hordozóivá, térképeink pedig a történelmünk lenyomataivá. Érdemes figyelni rájuk, amikor nap mint nap elhaladunk mellettük, hiszen múltunk egy darabját őrzik, történelmünk fájó pontjaihoz kapcsolódva.