Az Európai Unió újabb nagy klímavállalást tett: 2040-re 90%-kal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. A napokban azonban Magyarország egyértelműen jelezte, hogy nem támogatja ezt a célkitűzést, amelyet túl ambiciózusnak tart. De mit jelent mindez a hétköznapi városlakók számára?
„Ez a cél csak akkor lenne megvalósítható, ha az uniós országok gazdasági fejlődése lelassulna vagy megállna, ami elfogadhatatlan” – nyilatkozta a magyar kormány energiaügyekért felelős képviselője. Hazánk álláspontja szerint először az európai versenyképességet kellene helyreállítani, és csak utána lehetne újabb klímacélokat kitűzni.
A vita középpontjában valójában mindennapi életünk áll: hogyan közlekedünk, mivel fűtünk, milyen termékeket vásárolunk. A szigorú klímacélok teljesítése jelentős átállást követelne az elektromos autózás, a megújuló energia és a fenntarthatóbb fogyasztási szokások irányába. A magyar álláspont szerint ez túl gyors változást jelentene, ami megterhelné a háztartásokat és vállalkozásokat.
Szakértők szerint a klímavédelem és gazdasági fejlődés összeegyeztethető, de ehhez átgondolt stratégiára van szükség. Budapest több kerületében már most is láthatunk erre példákat: közösségi kertek, napelemes közintézmények, kerékpáros infrastruktúra fejlesztése.
Akárhogy is alakul az EU klímapolitikája, egy biztos: a fenntarthatóbb életmód egyre inkább beépül mindennapjainkba. Érdemes már most tájékozódni a környezetbarát megoldásokról, hiszen hosszú távon ezek nemcsak a bolygónak, de pénztárcánknak is jót tehetnek.