Magyarország autóipari stratégiája fordulóponthoz érkezett: a német és kínai befektetők versenye soha nem látott méreteket ölt. Az elmúlt évben a hazai járműgyártás a GDP 4,5%-át adta, miközben a KSH adatai szerint 175.000 munkavállaló dolgozik közvetlenül az ágazatban. Az autóipari export 2023-ban elérte a 25 milliárd eurót, ami a teljes magyar export közel 20%-a.
A legfrissebb beruházási adatok szerint Kína előretörése látványos: a BYD debreceni gyárába tervezett 1,8 milliárd eurós befektetés mellé a CATL 7,3 milliárd eurós akkumulátorgyára is csatlakozik. Ezzel szemben a német ipar is tartja pozícióit: a Mercedes kecskeméti gyára 1 milliárd eurós bővítést jelentett be, míg az Audi győri üzeme 250 millió euróból fejleszti elektromos hajtáslánc-gyártását. A Nemzetgazdasági Minisztérium nyilvántartása szerint 2023-ban az autóipari beruházások értéke elérte a 3,2 milliárd eurót, ami 28%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
A kínai térnyerés azonban új kihívásokat is hoz. A beszerzési láncok átalakulása a hazai beszállítókat is érinti – az Infotv. alapján kikért adatok szerint a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások aránya az autóipari beszállítói láncban 22%-ról 18%-ra csökkent az elmúlt két évben. A Magyar Járműalkatrész-gyártók Szövetsége szerint: „A magyar beszállítók versenyképessége kulcskérdés lesz a következő években, különösen az elektromos átállás miatt.”
Az ágazat átalakulása a munkaerőpiacot is átrajzolja. A hagyományos belső égésű motorok gyártásáról az elektromos hajtásláncok felé való elmozdulás szakképzési kihívást jelent. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján az autóipari mérnökök iránti kereslet 34%-kal nőtt, miközben a szakképzett munkaerő hiánya már most 15-20 ezer főre tehető. A befektetések ösztönzése és a szakképzés modernizálása nélkül Magyarország nehezen tarthatja meg versenyképességét ebben a globális versenyben.
