A Pénzügyminisztérium belső elemzése szerint Magyarország költségvetése 2026-ban akár 4000 milliárd forintos hiánnyal is szembesülhet. A dokumentum, melyhez közérdekű adatigénylés útján jutottam hozzá, azt mutatja, hogy az EU-s források kiesése és a növekvő kamatterhek jelentik a legnagyobb kockázatot. A GDP 4,8%-át kitevő hiány messze meghaladja az EU által elvárt 3%-os küszöböt.
Az elemzés részletei szerint a hiány 40%-a közvetlenül az önkormányzatokat érinti majd, különösen a megyei jogú városokat. A KSH adatai alapján 2023-ban a helyi önkormányzatok már így is 320 milliárd forinttal kevesebb fejlesztési forráshoz jutottak, mint 2019-ben. Az adatok azt mutatják, hogy Miskolc, Szeged és Debrecen önkormányzatai a költségvetésük 28-35%-át veszíthetik el, ami közvetlenül érinti az egészségügyi alapellátást és a helyi közlekedést.
A helyzetet súlyosbítja, hogy az államháztartási törvény (2011. évi CXCV. tv.) ugyan szigorú költségvetési fegyelmet ír elő, de a kormányzati elvonások jelentősen szűkítik az önkormányzatok mozgásterét. „A jelenlegi finanszírozási rendszer fenntarthatatlanná válik 2026-ra, ha nem történik alapvető szerkezeti átalakítás” – áll az anyagban. A hiány legnagyobb részét a közoktatásra fordítandó kiadások és az egészségügyi alapellátás fedezethiánya okozza majd. Figyelemre méltó, hogy az adatsor szerint 2018 óta az inflációval korrigált önkormányzati támogatások 22,4%-kal csökkentek.
A hazai ellenőrző szervek és a civil szféra átláthatósági mechanizmusai kulcsfontosságúak lesznek a következő évek költségvetési folyamatainak nyomon követésében. A városi lakosság számára ez azt jelenti, hogy a közszolgáltatások minőségének fenntartásához szükséges forrásokért még élesebb verseny alakulhat ki a települések között, miközben az átláthatóság a források felhasználásában minden eddiginél fontosabb lesz.