A magyarországi háztartások reáljövedelme 2026 első negyedévében 6,7 százalékkal haladta meg a 2023-as azonos időszak szintjét – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiból. Ez a növekedés kiemelkedő a COVID-járvány utáni helyreállítási időszakban, amikor a háztartások vásárlóereje 2020 második negyedévében történelmi mélypontot ért el.
A növekedés mögött több tényező együttes hatása áll. Egyrészt a bruttó átlagkeresetek 2025-ben regisztrált 13,2 százalékos emelkedése, amelyet a minimálbér 17 százalékos emelése is támogatott. Másrészt az infláció tartós csökkenése, amely 2026 januárjára 2,5 százalékra mérséklődött. Ez a két folyamat együttesen eredményezte a háztartások vásárlóerejének jelentős javulását.
Az adatok részletes elemzése során jól látható, hogy a reáljövedelem növekedése nem egyenletesen oszlik meg a különböző jövedelmi csoportok között. A KSH háztartásstatisztikai adatfelvételének eredményei szerint az alsó jövedelmi ötödbe tartozó háztartásoknál a reáljövedelem növekedése 4,3 százalék körül alakult, míg a felső ötödben ez az érték megközelítette a 8 százalékot. Az elemzéshez a háztartások összes bevételét vettük figyelembe, beleértve a munkajövedelmeket, társadalmi juttatásokat és egyéb bevételeket is.
„A reáljövedelem növekedése 2026-ra stabilizálódott, ami különösen fontos a háztartások hosszú távú fogyasztási és megtakarítási döntéseinek szempontjából” – fogalmazott a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi inflációs jelentésében.
A reáljövedelem növekedése területi különbségeket is mutat. Az Eurostat és a KSH közös módszertan alapján készült regionális elemzése szerint Budapest és a nyugati országrész háztartásai átlagosan 7-8 százalékos reáljövedelem-növekedést könyvelhettek el, míg az ország keleti és déli részein ez az érték 4-5 százalék között mozog. Ezek az adatok az Információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján benyújtott közérdekű adatigénylés nyomán váltak elérhetővé.
A jelenlegi növekedési pálya fenntarthatósága szempontjából kulcskérdés, hogy a világgazdasági környezet és az energiaárak hogyan alakulnak az elkövetkező időszakban. A háztartások számára fontos az átláthatóság a gazdaságpolitikai döntésekben, és érdemes figyelemmel kísérniük a foglalkoztatási és inflációs mutatók alakulását is, hiszen ezek határozzák meg jövedelmi helyzetük változását.