Egyre több magyar dönt úgy, hogy hátat fordít a városi forgatagnak és tanyára költözik. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az elmúlt három évben 15%-kal nőtt a külterületi lakóhelyet választók száma, különösen a Duna-Tisza közén és az alföldi régiókban. Ez a jelenség részben a koronavírus-járvány utáni átrendeződés, részben a lakhatási költségek drasztikus emelkedésének következménye.
„Két éve költöztünk ki Kecskemét külterületére, és bár sokszor küzdünk a mindennapi logisztikával, a természetközeliség és a saját élettér mindent felülír” – mondja Nagy Eszter, aki férjével és két gyermekével váltott a tanyasi életre. A tanyavilág infrastrukturális ellátottsága ugyanakkor továbbra is kihívást jelent. A Tanyafejlesztési Program keretében az elmúlt évben 1,2 milliárd forint támogatás jutott a külterületi utak fejlesztésére és a közbiztonság javítására, de a közművekkel való ellátottság sok helyen továbbra is hiányos.
A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint a tanyák 40%-ában még mindig nincs vezetékes víz, és közel negyedük csak aggregátorral vagy alternatív energiaforrásokkal oldja meg az áramellátást. Kiss Mihály, a Tanyasi Közösségek Egyesületének elnöke hangsúlyozza: „Két különböző világot látunk – egyrészt a tudatos kivonulókat, akik fenntartható életmódot keresnek, másrészt a perifériára szorult, gyakran idős és szociálisan sérülékeny lakosságot.”
Az elmúlt évben elindult Digitális Tanya program öt alföldi megyében próbálja áthidalni a szakadékot az információs társadalom és a külterületek között. A mobilszolgáltatók lefedettségének javításával, valamint a tanyagondnoki szolgálatok megerősítésével a legtöbb külterületi lakos már elérhető, de az alapvető közszolgáltatásokhoz való hozzáférés még mindig korlátozott. Iskolába, orvoshoz jutni sok családnak napi 1-2 órás utazást jelent.
A tanyasi életformát választóktól továbbra is rugalmasságot és alkalmazkodást követel ez az életmód. Az internetes csatlakozás biztosabb elérhetőségével és a távmunka terjedésével ugyanakkor egyre többen látnak lehetőséget a vidéki élet és a modern munkavégzés összeegyeztetésére. A következő hónapokban várhatóan újabb kormányzati intézkedések támogatják majd a külterületi életforma infrastrukturális fejlesztését, különös tekintettel az energetikai önellátás és a vízgazdálkodás korszerűsítésére.
