A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint a magyar külkereskedelmi mérleg jelentősen romlott 2023 szeptemberében: az export 4,2%-kal csökkent, míg az import mindössze 0,9%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Ez 585 millió eurós kereskedelmi többletet eredményezett, ami 24%-kal alacsonyabb a tavalyi értéknél.
A romló külkereskedelmi adatok mögött az ipari termelés visszaesése áll, különösen a járműgyártás szektorában, amely 7,3%-os csökkenést mutatott. Az energiahordozók importja ugyanakkor 15%-kal csökkent, ami részben a kedvezőbb nemzetközi áraknak köszönhető. Az adatokat a 2023. évi CLXVI. törvény által szabályozott statisztikai adatgyűjtés keretében elemezték, figyelembe véve a szezonális hatásokat is.
Az exportcsökkenés közvetlen hatással van a városi munkaerőpiacra. Debrecenben, Győrben és Kecskeméten, ahol jelentős autóipari beszállítók működnek, már most érezhető a megrendelésállomány csökkenése. „A külső kereslet gyengülése egyre inkább begyűrűzik a hazai gazdaságba, ami a városi foglalkoztatási mutatókat is rontja” – nyilatkozta dr. Madár István, a Portfolio vezető elemzője.
Különösen aggasztó, hogy a külfölddel folytatott áruforgalomban a gép- és szállítóeszköz-termékek exportja, amely a teljes kivitel 56%-át teszi ki, 5,2%-kal csökkent. Ez a mutató jól tükrözi a hazai ipar növekedési korlátait és a túlzott német járműipari függőséget.
Az állampolgárok számára mindez lassuló bérnövekedést és az önkormányzatok számára csökkenő iparűzési adóbevételeket jelenthet. Érdemes figyelemmel kísérni a KSH havi adatközléseit, valamint a helyi költségvetési viták során rákérdezni, hogy a települési vezetés milyen alternatív bevételi forrásokat tervez a kieső iparűzési adók pótlására.
