A magyar költségvetés 2025-ben negatív egyenleget mutathat az Európai Unióval való pénzügyi kapcsolatában: előrejelzések szerint hazánk nettó befizetővé válhat. A Pénzügyminisztérium adatai alapján Magyarország várhatóan 1,8 milliárd euróval (kb. 720 milliárd forint) többet fizet be az EU közös kasszájába, mint amennyit onnan támogatásként visszakap.
Ez történelmi fordulat az ország EU-tagságában, hiszen 2004-es csatlakozásunk óta minden évben nettó kedvezményezettek voltunk. A változás fő oka, hogy a jogállamisági feltételek megsértése miatt az Európai Bizottság befagyasztotta a Magyarországnak járó kohéziós források és helyreállítási alap jelentős részét, összesen mintegy 21 milliárd euró értékben. A Költségvetési Tanács elemzése rámutat: míg a magyar befizetési kötelezettség nem csökkent, a lehívható támogatások volumene drámaian visszaesett.
A helyzet költségvetési kihívást jelent, különösen az infrastrukturális fejlesztések és a vidékfejlesztés területén. A Transparency International Magyarország által kikért adatok szerint a 2021-2027-es programozási időszak első felében a tervezett uniós fejlesztési források mindössze 4%-át sikerült lehívni, szemben a korábbi ciklusok 28-32%-os arányával. „Az uniós pénzek hiánya már középtávon is érezhető hatást gyakorol a gazdaságfejlesztési programokra és a vidéki infrastruktúra állapotára” – írja az Állami Számvevőszék legfrissebb jelentése.
A kormány a kieső források egy részét hazai költségvetésből igyekszik pótolni, ami az államadósság növekedését és a költségvetési hiány emelkedését eredményezi. Az Infotv. alapján kikért dokumentumokból kiderül: a gazdaságfejlesztési programok finanszírozásánál a kormány már számol a nettó befizetői pozícióval, és alternatív forrásokat keres a keleti nyitás politikájának keretében.
A helyzet rendezéséhez elengedhetetlen lenne a jogállamisági kritériumok teljesítése és a befagyasztott uniós források felszabadítása. Ez nemcsak a nettó befizetői pozíciót változtatná meg, de a gazdaságfejlesztési programok folytonosságát is biztosítaná. Érdemes figyelemmel kísérni a kormány tárgyalásait az Európai Bizottsággal, mivel ezek kimenetele alapvetően befolyásolhatja Magyarország pénzügyi helyzetét és fejlesztési lehetőségeit a következő években.
