Magyarország 86,5%-os áfahatékonyságot ért el 2024-ben, ami az EU harmadik legjobb eredménye – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. Ez jelentős javulás a 2016-os 65,7%-hoz képest, és azt jelenti, hogy a teljes elméleti áfabevétel 86,5%-a ténylegesen beérkezik az államkasszába. Ezzel hazánk megelőzte olyan országokat, mint Németország (82,7%) és Franciaország (79,8%), csak Svédország és Horvátország teljesít jobban nálunk.
Az adóhatékonyság javulását elsősorban a 2018-ban bevezetett online számlarendszer (OSZ) alapozta meg, amelynek köszönhetően 2018-2024 között közel 1200 milliárd forint többletbevételt realizált a költségvetés. Az adatokhoz az Infotv. keretében benyújtott közérdekű adatigénylés útján jutottam, melyben a NAV részletesen kimutatta a rendszer hatásait. Az OSZ nemcsak a bevételeket növelte, de az adóellenőrzések hatékonyságát is javította: míg 2018-ban az ellenőrzések 58%-a tárt fel szabálytalanságot, 2024-re ez az arány 71%-ra emelkedett.
A NAV 2024 nyarán tovább bővítette a rendszert az új eSzámla funkcióval, ami már nemcsak a B2B, hanem a fogyasztói számlák teljes körű digitalizációját is lehetővé teszi. „Az új rendszerrel évente körülbelül 100 millió papírszámla kiállítása válik feleslegessé, ami jelentős adminisztratív tehercsökkentést jelent a vállalkozásoknak” – olvasható a PM közleményében. A rendszer környezeti hatása sem elhanyagolható: a papírfelhasználás csökkenése évente 500 tonna CO2-kibocsátás-megtakarítást eredményez.
Érdemes megjegyezni azonban, hogy a hatékonyság növekedése ellenére a magyar áfakulcsok továbbra is az EU legmagasabbjai között vannak. A 27%-os általános kulcs a legmagasabb az Unióban, ami jelentős terhet ró a fogyasztókra. Az adóhatékonyság javulása ezért kettős eredmény: miközben a közpénzügyi stabilitást erősíti, a magas adóteher kérdését nem oldja meg.
