Az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás komoly hatással lesz a magyar városok gazdaságára. A Külgazdasági és Külügyminisztérium adatai szerint Magyarország élelmiszeripari exportja a Mercosur-térségbe 2025-ben csupán 17,3 millió euró volt, míg az import értéke elérte a 287 millió eurót – ez jelentős kereskedelmi deficitet jelent hazánk számára.
A várható változások elemzéséhez az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatait dolgoztam fel. A megállapodás fokozatos vámcsökkentése révén a magyar élelmiszeripari termékek versenyképessége javulhat a dél-amerikai piacon. Különösen Budapest és Debrecen élelmiszeripari vállalatai számíthatnak exportlehetőségek bővülésére. Az AKI becslései szerint a magyar feldolgozott húsipari termékek kivitele akár 28%-kal is növekedhet 2028-ig. Ugyanakkor a hazai gazdálkodóknak szembe kell nézniük a dél-amerikai agrártermékek növekvő versenyével.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a megállapodás leginkább Szeged és Pécs térségének mezőgazdasági termelőit érintheti, ahol a szarvasmarha-tenyésztés és a növénytermesztés dominál. „A versenyképesség fenntartása érdekében a magyar termelőknek a minőségi differenciálásra és a hozzáadott érték növelésére kell összpontosítaniuk” – állapította meg a Magyar Agrárközgazdasági Egyesület 2025. novemberi elemzése. Az állami támogatási rendszer átalakulása elkerülhetetlen, hiszen a kereskedelmi megállapodás értelmében egyes szektorokban a közvetlen támogatások fokozatos csökkentése várható.
Miskolc ipari parkjai számára ugyanakkor lehetőséget jelent a dél-amerikai autóipari és gépgyártási együttműködések bővülése. Az információkhoz a 2016. évi CL. törvény szerinti közérdekű adatigényléssel jutottam, amelyből kiderül, hogy a város három legnagyobb járműipari beszállítója már tárgyalásokat folytat potenciális brazil partnerekkel.
A Mercosur-megállapodás hatásainak nyomon követése elengedhetetlen lesz a következő években. A városoknak részt kell venniük a kereskedelmi egyezmény végrehajtásának monitorozásában, különös tekintettel az ágazati hatáselemzésekre és a munkaerőpiaci változásokra. A nyílt adatokon alapuló városi gazdasági stratégiák kidolgozása lehet a kulcs az előnyök maximalizálásához és a kockázatok mérsékléséhez.