A legfrissebb KSH és ingatlanpiaci adatok szerint 2024-ben a budapesti Pozsonyi út lett Magyarország legdrágább utcája, ahol az átlagos négyzetméterár meghaladja az 1,2 millió forintot. Ez 32%-kal magasabb, mint a XIII. kerületi átlag, és 78%-kal múlja felül a fővárosi középértéket. Ezzel szemben az ország legolcsóbb lakóingatlanjait továbbra is Borsod-Abaúj-Zemplén megyében találjuk, ahol Tornanádaska egyes utcáiban 35.000 Ft/m² alatt maradnak az árak.
A kormányzati nyilvántartások és az általunk feldolgozott adásvételi szerződések alapján készített elemzésünk megmutatta, hogy a top 10 legdrágább utca közül 8 Budapesten található, kettő pedig a Balaton-parton. A fővároson belüli koncentrálódást jól szemlélteti, hogy az I., V., II. és XII. kerületek dominálják a listát, ami jelzi a presztízskerületek tartós értéktartását. Az ingatlanforgalmi adatok szerint a legdrágább utcákban végrehajtott tranzakciók száma 18%-kal csökkent az előző évhez képest, miközben az árak további 7%-os emelkedést mutattak.
Módszertani szempontból fontos megjegyezni, hogy az árak meghatározásához az elmúlt 12 hónap valós adásvételi szerződéseit dolgoztuk fel, kizárva a nem piaci alapú (például családon belüli vagy kényszerértékesítési) tranzakciókat. Az adatok feldolgozása az ingatlanforgalmi illetékek bevallásából származik, az Infotörvény alapján kikért közérdekű adatigénylés eredményeként.
A lakhatással kapcsolatos egyenlőtlenségek mélyülését mutatja, hogy míg a legdrágább és legolcsóbb utcák közötti különbség 2020-ban 27-szeres volt, addig mára ez 34-szeresre nőtt. Ez az adat különösen fontos a lakáspolitika és településfejlesztés szempontjából, hiszen rávilágít az ország ingatlantérképének növekvő polarizációjára. Érdemes figyelemmel kísérni, hogyan befolyásolják majd az új kamattámogatási programok ezt az aránytalanságot.
