A kormány által nemrég elfogadott Magyar Logisztikai Stratégia 2025 új korszakot nyithat a hazai áruszállítási és raktározási infrastruktúra fejlesztésében. A koncepció szerint a következő öt évben 1250 milliárd forint értékű beruházás valósulhat meg, amelynek közvetlen hatása lehet a nagyvárosok közlekedési hálózatára és munkaerőpiacára. A KSH adatai szerint a logisztikai szektor már most a hazai GDP 6,5%-át adja, több mint 300.000 munkavállaló foglalkoztatásával.
A stratégia legfontosabb eleme az intermodális csomópontok fejlesztése, amely a közúti, vasúti és vízi szállítási útvonalak hatékonyabb összekapcsolását célozza. Debrecenben és Szegeden már elindultak az előkészítő munkálatok az első két ilyen központ létrehozására. A fejlesztések finanszírozása részben uniós forrásokból, részben közvetlen állami befektetésből valósul meg – derül ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nyilvános adataiból. A tervek szerint 2023 végéig legalább négy nagyvárosban létesülnek modern logisztikai központok, amelyek a városi áruforgalom átszervezésével akár 30%-kal is csökkenthetik a belvárosok teherforgalmát.
„A modern logisztikai rendszerek nemcsak a gazdaság hatékonyságát növelik, hanem környezetvédelmi szempontból is előrelépést jelentenek” – olvasható a Stratégia műszaki dokumentációjában. A környezeti terhelés csökkentésére vonatkozó tervek között szerepel az elektromos áruszállítás arányának 15%-ra növelése 2025-ig. Az adatok elemzése során a Nemzeti Közlekedési Hatóság és a Logisztikai Egyesület közös felmérését használtuk, amely a jelenlegi teherforgalmi mintázatokat és kapacitáshiányokat térképezte fel.
A Magyar Logisztikai Stratégia 2025 megvalósítása alapvetően változtathatja meg a hazai nagyvárosok áruelosztási rendszereit. Az átlátható és hatékony közpénzfelhasználás érdekében a beruházások közbeszerzési eljárásai nyilvánosan nyomon követhetők lesznek a Közbeszerzési Hatóság adatbázisában. Érdemes figyelni a helyi konzultációkra is, ahol a lakosság véleményt nyilváníthat a tervezett fejlesztésekről – különösen a lakóövezetekhez közeli új létesítmények esetében.
