A magyar kormány továbbra sem foglal állást a Beneš-dekrétumok ügyében, miközben a felvidéki magyarok kárpótlása évek óta várat magára. A kollektív bűnösség elvén alapuló, 1945 után kiadott rendelkezések következtében mintegy 90 ezer magyart telepítettek ki Csehszlovákiából, és több mint 40 ezer hektárnyi földterületet sajátítottak ki magyar tulajdonosoktól.
Robert Fico szlovák miniszterelnök múlt heti nyilatkozata szerint „a Beneš-dekrétumok a szlovák alkotmányos rend megkérdőjelezhetetlen részét képezik”, ami újabb feszültséget keltett a két ország viszonyában. Magyar oldalról azonban az utóbbi időben nem született határozott reakció vagy ellenkezés. A Magyar Külügyi Intézet elemzője szerint „a kormány a kétoldalú kapcsolatok stabilizálását fontosabbnak tartja, mint a történelmi sérelmek folyamatos napirenden tartását”.
A Felvidéki Magyar Szövetség elnöke viszont másként értékeli a helyzetet: „A magyar kormány hallgatása fájdalmas azok számára, akiknek családjait közvetlenül érintették a dekrétumok. A vagyonelkobzások igazságtalanságának elismerése és a kárpótlás a megbékélés alapfeltétele lenne.” A jogfosztó rendelkezéseket érintő nemzetközi jogi kifogások ellenére a szlovák alkotmánybíróság 2017-ben is megerősítette azok érvényességét, ezzel végleg lezárva a vagyoni kárpótlások lehetőségét.
Szakértők szerint a magyar kormány álláspontja vélhetően az, hogy a V4-es együttműködés és a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fenntartása jelenleg prioritást élvez. A kérdés azonban változatlanan ott lebeg a levegőben: milyen hosszú távú hatása lesz a kollektív bűnösség elvén alapuló dekrétumok fenntartásának a magyar-szlovák viszonyra? A Külügyminisztérium várhatóan a jövő heti magyar-szlovák vegyes bizottsági ülésen fogja hivatalosan is napirendre venni a kérdést.
