Az Európai Unió statisztikai hivatalának legfrissebb adatai szerint Magyarország költségvetési hiánya 2024 első negyedévében elérte a GDP 6,3%-át, ami jelentősen meghaladja a 3%-os maastrichti kritériumot. Ez az érték a harmadik legmagasabb az EU tagállamai között, és közel kétszerese a 2023-as év hasonló időszakában mért adatnak.
A magas deficit összefüggésben áll a kormány gazdaságélénkítő programjaival, amelyek finanszírozása jelentős forrásokat emészt fel. A Pénzügyminisztérium által közzétett adatok szerint az állami beruházások értéke 24%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, miközben az adóbevételek növekedési üteme csupán 8,3%-os volt. Az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján kikért adatok szerint a kormányzati szektor kiadásainak szerkezete is átalakult: a diszkrecionális tételek aránya 5,7 százalékponttal emelkedett.
A költségvetési gazdálkodás fenntarthatósága szempontjából figyelemre méltó, hogy az államadósság GDP-hez viszonyított aránya 2024 első félévében 76,8%-ra emelkedett a 2023 végi 73,5%-ról. A Költségvetési Tanács legutóbbi jelentése felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi költekezési ütem mellett a kormány nem fogja tudni teljesíteni az Alaptörvényben rögzített adósságszabályt, amely az adósságráta folyamatos csökkentését írja elő.
„A jelenlegi fiskális pálya jelentős kockázatokat hordoz középtávon, különösen az emelkedő kamatkörnyezetben, ahol az adósságfinanszírozás költségei minden százalékponttal megközelítőleg 300-350 milliárd forinttal növelik az éves kiadásokat” – olvasható a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi Inflációs jelentésében.
A költségvetési folyamatok elemzése rávilágít: a választások előtti időszakban tipikus expanzív fiskális politika következményei 2025-ben jelentkezhetnek, amikor a hiány fenntarthatósága érdekében valószínűleg kiigazítási intézkedésekre lesz szükség. Az állampolgárok számára ez azt jelenti, hogy érdemes figyelemmel kísérni a jövő évi költségvetési tervezetet és annak végrehajtását, különös tekintettel a kiigazítási intézkedések társadalmi hatásaira és az államháztartás átláthatóságára.
