Az oldal használatával elfogadja az Adatvédelmi Szabályzatot és a Felhasználási Feltételeket.
Elfogadom
  • Budapest
  • Debrecen
  • Szeged
  • Miskolc
  • Pécs
  • További városok
    • Eger
    • Győr
    • Kaposvár
    • Sopron
    • Szolnok
    • Veszprém
Most Hir
  • Főoldal
  • Magyarország hírei
  • Világhírek
  • Közélet
  • Sport
  • Gazdaság
  • Életmód
Éppen olvasod: Elemzés: Orbán Viktor és Magyar Péter március 15-i beszédei
Megosztás
Most HirMost Hir
Betűméret-átállítóAa
Keresés
  • Főoldal
  • Magyarország hírei
  • Világhírek
  • Közélet
  • Sport
  • Gazdaság
  • Életmód
Kövess minket
© 2026 Most Hír. Minden jog fenntartva.
Közélet

Elemzés: Orbán Viktor és Magyar Péter március 15-i beszédei

Zsofia Farkas
Utoljára frissítve: 2026. március 20 11:33
Zsofia Farkas
Megosztás
Megosztás

A március 15-i Békemenet és Nemzeti Menet után politikai elemzők értékelték Orbán Viktor és Magyar Péter beszédeit, tömegmobilizálását és kampánystratégiáját. Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója és László Róbert, a Political Capital választási szakértője szerint mindkét oldal hozta, amit kellett, de eltérő üzenetekkel és célokkal. Magyar Péter már miniszterelnökként szólt a tömeghez, Orbán Viktor pedig a külső veszélyekre és a biztonságra építette mondanivalóját.

Bíró-Nagy szerint Magyar Péter győztesnek tűnhet abból a szempontból, hogy magabiztosan, a várható győztes pozíciójából beszélt. Nemzeti megbékélést és miniszterelnöki programot ötvözött, jelezve, hogy a választás után kormányfői pozícióba kerül. Orbán ezzel szemben a kampány központi üzenetét ismételte: külső, ukrán és nemzetközi veszélyek között ő a biztos választás. László Róbert viszont úgy látja, hogy Orbán beszéde volt a kompaktabb és összeszedettebb, fele olyan hosszú, mint Magyaré. A kormányfő röviden, erőteljesen fogalmazta meg üzeneteit, míg Magyar beszéde széttartóbb, hullámzóbb volt. Mindkét vezető a saját tábora számára teljesítette a feladatot, a következő 28 napban ebből építkezhetnek.

Orbán Viktor nyilvános fórumokat hirdetett a március 15. utáni hétre, ami mutatja, hogy a Fidesz nem érzi elégnek a szokásos kampánymódszereket. Az elmúlt 16 évben Orbán nem adott olyan interjút, ahol ne általa kontrollált médium kérdezett volna, most viszont ki kell lépnie a buborékból. Magyar Péter napi 3-4 rendezvényt tart országjárása során, neki a március 15-i hangulatra építve kell elérnie, hogy olyan témák kerüljenek előtérbe, amelyek neki kedveznek. László szerint nem Magyarnak, hanem a Fidesznek kell váltania és kockáztatnia azzal, hogy Orbánt közelebb viszik a választókhoz. Orbán napi egy eseményt jelentett be, Magyar többet bír, megtartja beszédeit és válaszol a kérdésekre. A legfontosabb azonban a láthatatlan terepmunka, a kopogtatás, amit mindkét félnek fel kell pörgetnie.

Orbán jövő héten olyan városokba megy, amelyeket a Tiszának meg kellene nyernie a kormányváltáshoz. Ha a hat városból csak néhányat megnyer a Fidesz, megnyerheti a választást is. Az utolsó két hétben derül ki, melyek a valódi billegő helyszínek, ebből kiderül, hogy a Fidesz győzelemre és nagy arányú sikerre készül, vagy csak a saját területeit védi. Magyar Péternél több igyekezet látszott, hogy megnyugtató választ adjon a társadalomnak a kormányzat által ellene felhozott vádakra. Háromszor is elskandáltatta, hogy „Nem akarunk háborút”, jelezve, hogy a Tisza lesz a béke kormánya. Az árokbetemetésre tett kísérletet azzal, hogy a másik oldal embereit is számba veszi, megmutatva, hogy milyen politikát kíván folytatni.

Orbán azt mondta, hogy a hárommillió szavazat nem kívánatos cél, hanem belépési küszöb. Ha ennél kevesebbet szereznek, az kudarcnak tekinthető, holott határon innen soha nem szereztek hárommillió szavazatot. Ez azt jelzi, hogy Orbán rekordrészvétellel és a Fidesz történetének legjobb eredményével számol a győzelemhez. A 25 perces beszédben kifejezetten a saját szavazótáborához szólt, nem pedig azokhoz a csoportokhoz, ahol gyengén mérnek. Lázár János beszédében több, a kampányban használható mondat volt, például a 12 pontja, ami az aktivisták számára hasznosabb kampánykisokosként szolgálhat. A Fidesz nem új víziót kínál, hanem a meglévő vívmányok védelmét, amelyeket veszély fenyeget változás esetén.

Mindkét oldalon erősen beépültek a panelek, mindkét fél magabiztos, márpedig mindkét oldal nem fog nyerni. Rengeteg csalódott ember lesz a választás másnapján, bármi is legyen az eredmény. A Tisza oldaláról látszik a békülékenység, Magyar Péter világossá tette, hogy minden magyar miniszterelnöke szeretne lenni. A tiszás rendezvényen kifejezetten a fiatalok kaptak üzenetet, hogy fel kell kelni, részt kell venni a választásokon, mert érezhető némi mozgósítási probléma ebben a korcsoportban. Orbán ezúttal nem szólt a fiatalokhoz, holott október 23-án még kiemelten beszélt róluk.

A következő 28 nap nem az időtényezőn múlik, hanem azon, lesz-e olyan esemény, ami nem illeszkedik az eddigi mintázatba. Nyár óta befagytak az erőviszonyok, a saját tábor mozgósításával a Fidesz csökkentheti hátrányát a biztos pártválasztók között. A Tisza mobilizáltabb, ezt Orbán is elismeri, ezért sok múlhat a feltüzelésen. A március 15-i tömeghez hasonló már nem lesz egyszerre, egy helyen a kampányban. A két eseményre azért volt szükség, hogy négy hétig lehessen mutogatni a vasárnap készült képeket, amiket arra használnak fel, hogy még több embert mozgassanak meg országszerte.

Heti hírlevél
A hét legfontosabb hírei röviden, hetente egyszer. Ingyenes, bármikor leiratkozhatsz.
Cikk megosztása
E-mail Link másolása Nyomtatás
SzerzőZsofia Farkas
Követés:
„Naprakész, helyi fókusz.” A budapesti közlekedés, városfejlesztés és közszolgáltatások szakértője. Gyors hírszerkesztés, terepmunka, hiteles források és világos magyarázatok.
Előző cikk Mesterséges intelligencia magyar gazdaság 2025: cégek átalakulása
Következő cikk magyarország eu nyilatkozat újvidék 2025 – nem írta alá
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A szerkesztő választása

Euró bevezetése Bulgáriában 2025: Bulgária megelőzi Magyarországot

Bulgária 2025 januárjában csatlakozik az eurózónához, miközben Magyarország távolodik az euró bevezetésétől. A bolgár központi bank adatai szerint az átállás…

Szerző
Ádám Szanto
2 perces olvasmány
Forgalomkorlátozások és útlezárások a városban

A Városgazda frissen közzétett tájékoztatása szerint több miskolci útszakaszon zajlanak közterület-bontási és…

2 perces olvasmány
Lidl boltbezárások Magyarországon 2025 – kiskereskedelmi adó emelése fenyeget

A Lidl Magyarország vezérigazgatója figyelmeztetett: elkerülhetetlenek a boltbezárások, ha tovább emelik a…

2 perces olvasmány

Vélemény

Vita a kompetenciamérések körül: Mit jelent a diákoknak?

A Nemzeti Pedagógus Kar adatai szerint 2024-ben az iskolák 43%-a…

2026. március 20

NVB Döntések: Orbán Viktorral Kapcsolatos Panaszok Elutasítva

A Nemzeti Választási Bizottság pénteki ülésén…

2026. március 20

Növekvő olajárak: Mit jelent a magyar városoknak?

A globális olajpiaci válság Budapest, Debrecen,…

2026. március 20

Tóth Gabi: A tájszólás elvesztése és vidéki gyökerek

A Nőfilter legújabb adásában Tóth Gabi…

2026. március 20

Bírság a közmédiának: Politikai vita és jogsértés

A Nemzeti Választási Bizottság péntek délutáni…

2026. március 20

Érdekelhet még

Közélet

Magyar demokrácia helyzete 2025: csökkent demokráciaindex — mit jelent városlakóknak?

Újabb mélypont következett a magyar demokrácia helyzetében az Economist Intelligence Unit (EIU) friss jelentése szerint. Az idei vizsgálat alapján Magyarország…

2 perces olvasmány
Közélet

Súr – virágos magyarország 2025 nyertesek

A Virágos Magyarország verseny idei fődiját Súr község nyerte el a falvak kategóriában – jelentette be tegnap a zsűri Tatabányán.…

2 perces olvasmány
Közélet

Lengyel exminiszter menedékjog Magyarország 2024

Magyarország menedékjogot adott Zbigniew Ziobronak, Lengyelország korábbi igazságügyi miniszterének, aki a jelenlegi lengyel kormány igazságszolgáltatási eljárásai elől menekült hazánkba. A…

2 perces olvasmány
Közélet

Társadalmi Megbecsülés: Szakmák Ranglistája Magyarországon

A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából készült friss kutatás szerint a tudósok élvezik a legnagyobb társadalmi bizalmat Magyarországon, 4,2-es átlagpontszámmal ötös…

2 perces olvasmány
Most Hir

Hírek

  • Itthon
  • Nagyvilág

Városok

  • Budapest
  • Debrecen
  • Miskolc
  • Pécs
  • Szeged

Témák

  • Egészség
  • Életmód
  • Gazdaság
  • Közélet
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Sport
  • Technológia

Továbbiak

  • Rólunk
  • Kapcsolat
  • Adatvédelmi tájékoztató
  • Felhasználási feltételek

© 2025 Most Hír. Minden jog fenntartva.