A KSH adatai szerint 2025 első negyedévében a magyar városok összesen 182 milliárd forinttal kevesebb fejlesztési forrással gazdálkodhatnak az EU-s támogatások befagyasztása miatt. Ez átlagosan 43%-os visszaesést jelent a korábbi évek hasonló időszakához képest. Az Európai Unió pénzügyi szankciói különösen a közepes méretű városokat érintik súlyosan, ahol az infrastrukturális beruházások jelentős része uniós forrásokból valósult meg.
A Költségvetési Tanács jelentése szerint a forrásvesztés hatására 37 városi közlekedésfejlesztési projekt, 24 oktatási intézményi felújítás és 18 egészségügyi beruházás kerül felfüggesztésre vagy törlésre. A legnagyobb visszaesés Debrecen, Pécs és Miskolc esetében tapasztalható, ahol a tervezett fejlesztések 52-68%-a halasztódik. Az önkormányzati gazdálkodás transzparenciáját vizsgálva feltűnő, hogy a városok költségvetési adatai szerint a forráskiesés pótlására mindössze 12,4 milliárd forint hazai forrás került elkülönítésre, ami nem fedezi a kieső EU-s támogatásokat.
Az információs jogról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján kikért adatok elemzése során kiderült, hogy a forrásmegvonás miatti átcsoportosítások nem nyilvánosak a legtöbb településen. „A jelenlegi helyzetben a települések kénytelenek lesznek a fejlesztéseket saját forrásból vagy hitelfelvétellel finanszírozni, ami tovább növeli az önkormányzati eladósodás kockázatát” – olvasható a Magyar Önkormányzatok Szövetségének állásfoglalásában.
A fejlesztési források csökkenése nemcsak a nagyberuházásokat érinti. A KSH módszertani adatai alapján számításaim szerint az elmaradt kisebb közösségi fejlesztések (játszóterek, parkok, közösségi terek) egy átlagos 50.000 fős városban 4200-6300 ember életminőségére vannak közvetlen hatással. Az önkormányzatoknak a Közbeszerzési törvény előírásai mellett is mozgásterük lenne a fejlesztések átütemezésére, azonban ehhez hiányzik a megfelelő költségvetési tervezés.
A forráskiesés rávilágít a városfejlesztési tervek túlzott EU-függőségére. A lakosoknak érdemes figyelemmel követniük az önkormányzati költségvetési viták során, hogy milyen alternatív források bevonásával próbálják pótolni az elmaradó fejlesztéseket, és milyen hatékonysági intézkedéseket vezetnek be a rendelkezésre álló források jobb felhasználására.
