A KSH és az Európai Bizottság adatai szerint 2025 első félévében Magyarország 37%-kal kevesebb európai uniós támogatást használt fel megyei jogú városaiban, mint az előző év azonos időszakában. A 23 megyei jogú város összesen 189 milliárd forint értékben kötött szerződéseket kohéziós és helyreállítási forrásokra, ami lakosonként átlagosan 81.400 forintot jelent – jelentősen elmaradva a 2024-es 131.600 forintos értéktől.
Az Államkincstár nyilvános adatbázisából végzett elemzésünk alapján a csökkenés fő oka a 2021-2027-es fejlesztési ciklus késedelmes indulása és a helyreállítási alap forrásainak lassú lehívása. A forráseloszlás egyenlőtlenségei is szembetűnőek: míg Debrecen lakosonként 142.300 forint értékben kötött szerződéseket, addig Miskolcon ez az érték mindössze 53.600 forint volt. Az átláthatósági törvény (2011. évi CXII. törvény) előírásai ellenére 7 megyei jogú város nem tette közzé határidőre a támogatási szerződések részletes adatait.
„A városok közötti forráskülönbségek nem magyarázhatók pusztán a pályázati aktivitással vagy a gazdasági teljesítménnyel, intézményi és strukturális tényezők is szerepet játszanak” – nyilatkozta a Budapesti Corvinus Egyetem regionális gazdaságtani szakértője a közérdekű adatigénylésünkre kapott dokumentumokban.
A kohéziós források csökkenése különösen az egészségügyi és oktatási infrastruktúra-fejlesztéseket érinti. Adataink szerint a TOP Plusz programban a városok által tervezett kórházi és iskolai felújítások 42%-a csúszik vagy módosított költségvetéssel valósul meg. Figyelemre méltó, hogy az uniós átláthatósági szabályok szerinti kötelező adatszolgáltatásban (Kohéziós Alapok Adatbázis) a magyar városok projektjeinek részletessége és adatminősége 28%-kal marad el az EU-átlagtól.
A városoknak érdemes szorosabban követniük a 2025 második félévében várható új pályázati kiírásokat, különösen a zöld átállást és digitalizációt célzó programokat, ahol még jelentős lehívható források állnak rendelkezésre. Az átláthatóbb és hatékonyabb forrásfelhasználás érdekében a civil kontrollt erősíthetné a helyi költségvetési tanácsok létrehozása, amelyre már négy megyei jogú városban látunk példát.
