Győr környékén a fizikai munkák bérezése másfélszer magasabb, mint Békés vagy Zala megyében – ezt mutatják a legfriss munkaerőpiaci adatok. A munkahelyteremtő beruházások ellenére az elmúlt évtizedben szinte változatlan maradt a regionális bérszakadék. A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet 2025-ös felmérése szerint fordulat kezdődött: a képzetlen fizikai dolgozók iránti kereslet csökken, míg a szakképzett munkaerő hiánya országszerte éles.
Tizenegy év alatt nem változott a bérrangsor. Győr környéke minden évben a lista élén szerepelt. A legrosszabb pozíciókban Békés, Zala, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye váltogatja egymást. A G7 elemzése szerint a legmagasabb és legalacsonyabb bérek közti különbség folyamatosan 50 százalék körül mozog. Ez az arány betonozottnak tűnik a magyar munkapiacon. Csak Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar mutatott jelentősebb ingadozást.
Zalaegerszeg és Győr között légvonalban 110 kilométer van, közúton alig 140. Két óra autóút elválasztja a két vármegyeközpontot. Mégis a fizetési rangsor két szélső pontján helyezkednek el. Zala megyei munkakereső csoportokban sűrűsödnek a panaszok az alacsony bérekről. A földrajzi közelség nem szüntette meg a gazdasági távolságot.
Az álláskeresési adatok hét év alatt minimálisan változtak. Budapesten nőtt legnagyobb mértékben az arány, de ott is csak 0,59 százalékponttal. Szabolcs-Szatmár-Beregben volt a legnagyobb csökkenés: 1,94 százalékpont. A többi vármegyében szinte nulla a változás. A KSH adatai alapján a munkaerőpiac regionális egyenlőtlensége strukturálisan rögzült.
A GVI 2026-os várakozásokat vizsgáló felmérése alapján a cégek mindössze 1-2 százaléka tervez változtatást a szakképzetlen fizikai dolgozók létszámán. „A munkaerőpiaci kereslet éles minőségi átrendeződése figyelhető meg. A vállalatok szakképzett és diplomás munkaerőt keresnek. A szakképzetlen fizikai dolgozók iránti igény csökken” – áll a tanulmányban. A szakképzett fizikai dolgozóknál viszont országszerte komoly hiány tapasztalható.
„A recesszióban kimerültek a cégek. A fizikai dolgozók számára sem lett nyerő a piac. Megindultak a leépítések, ez a bérváltozások ütemének visszaesésében is meglátszik” – mondta Nógrádi József, a Trenkwalder stratégiai kapcsolatokért felelős igazgatója. A fordulat 2024 óta egyértelmű. A korábbi létszámigények visszaestek, a minőségi munkaerő felértékelődött.
Az adatok azt mutatják, hogy a beruházások nem szüntették meg a regionális különbségeket. A képzetlen munkavállalók lehetőségei beszűkülnek, miközben a szakképzett dolgozók hiánya éleződik. Érdemes figyelni, hogy a következő években hogyan változik a vállalati létszámstratégia, és mely régiókban indulnak képzési programok. A munkaerőpiac szerkezeti átalakulása újragondolásra készteti a regionális gazdaságfejlesztési politikát.
