A legújabb IMD versenyképességi jelentés szerint Magyarország hátrébb csúszott. 70 ország közül az 51. helyre kerültünk. A lemaradás fő oka az üzleti hatékonyság gyengülése. Ez a városi életet is jelentősen érinti. Az adók, az infrastruktúra és a munkalehetőségek változását jelzi. A pártoktól függetlenül szükséges a problémák nyílt megvitatása. A véleményformálás alapja a megbízható információkhoz való hozzáférés lehet.
Az üzleti hatékonyság gyengülése érződik a városokban
Magyarország legnagyobb visszaesést az üzleti hatékonyság mutatóján regisztrálta. Ez a városi társadalom szinte minden rétegét érinti. A magas hazai hitelköltségek korlátozzák a vállalatok fejlődését. A szigorú finanszírozási feltételek visszafogják az új beruházásokat. Ez kevesebb új munkahelyet és alacsonyabb bérnövekedést jelent. Az innovációs képesség hanyatlása pedig a jövőbeli versenyképességet csökkenti. A városi lakosok vásárlóereje és életszínvonala így nehezen javul.
- A vállalati beruházások lassulnak.
- Az új munkahelyek teremtése nehezebb.
- A bérek növekedése csökkenő ütemű.
- A helyi szolgáltatások színvonala romolhat.
- A fiatal szakemberek külföldre vándorolhatnak.
- A városi önkormányzatok bevételei stagnálhatnak.
A kormányzati hatékonyság csökkenése érinti a mindennapokat
A kormányzati hatékonyság mutatója szintén romlott. Ez közvetlenül befolyásolja a városi lakosok életét. A társadalmi keretrendszer gyengülése az intézményi transzparenciával kapcsolatos. Az oktatás és egészségügy minőségének kérdései itt kerülnek előtérbe. A demográfiai mutatók hosszú távú lemorzsolódása szintén aggasztó. Ez a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát érinti. A városok öregedő lakossága egyre nagyobb kihívást jelent. A fenntartható konvergencia így távolinak tűnhet.
A gazdasági teljesítmény és infrastruktúra változásai
A gazdasági teljesítmény mutatója szintén hátrált. A nemzetközi kereskedelem visszaesése magyar adat. Különösen az európai felvevőpiacok gyengülnek. Ez sok városi ipari központban érezhető. Az exportorientált vállalatoknál bizonytalanság nő. Az infrastruktúra mutatója is három hellyel rosszabb lett. Az alapinfrastruktúra zuhanása különösen zavaró. A magas energiaköltségek mindenkit terhelnek. A családok és vállalatok egyaránt szenvednek ezért. A klímaváltozás kezelése pedig sürgős feladattá válik. A városi életminőség függ ezeknek a beruházásoknak a ütemétől.
A városi lakosok gyakorlati lépései a jobb érdekképviseletért
A versenyképesség romlása nem csak statisztika. A városi lakosok mindennapjait formálja. Az egyre fontosabbá váló érdekképviselet érdekében tegyenek lépéseket. Követeljék az önkormányzati döntéshozatal nagyobb átláthatóságát. A Magyar Közlönyben közzétett helyi rendeletek nyomon követhetők. Részt vehetnek a közösségi konzultációkban az Európai uniós források felhasználásáról. A helyi költségvetési viták aktív követése kulcsfontosságú. Például a Fővárosi Önkormányzat közgyűlési döntéseit nyilvánosan lehet ellenőrizni. A civil szervezetek jelentései is értékes információforrások. A kollektív cselekvés eredményesebbé teheti a városi ügyek középpontba állítását.
| Mutató | Magyarország 2025 helyezés | Változás 2024-höz képest | Központi régiós versenytárs |
|---|---|---|---|
| Üzleti hatékonyság | 68. | -7 | Lengyelország (17. helyet javított) |
| Kormányzati hatékonyság | 51. | -5 | Csehország (a régió élén) |
| Gazdasági teljesítmény | 43. | -2 | Csehország (27., +1) |
| Infrastruktúra | 40. | -3 | Csehország (29., vezető) |
