Az elmúlt öt évben Kelet-Magyarország megyéi (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar) összesen 9700 milliárd forint fejlesztési forráshoz jutottak különböző programokon keresztül – derül ki a Pénzügyminisztérium legfrissebb regionális fejlesztési adataiból. Ez lakosonként átlagosan 2,7 millió forintot jelent, ami 31%-kal meghaladja az országos átlagot.
A források 43%-a közvetlenül az EU kohéziós alapjaiból érkezett, míg 37% hazai költségvetési támogatás, 20% pedig a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből (RRF) származott. Érdekesség, hogy a Területfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében érkező források felhasználási hatékonysága jelentősen eltér a három megye között: míg Hajdú-Bihar a lehívható keretek 92%-át már lekötötte konkrét projektekre, addig Borsodban ez az arány csak 76%. „A forrásfelhasználás megyénkénti különbségei elsősorban a projektelőkészítési kapacitások és a helyi intézményrendszer fejlettségével magyarázhatók” – olvasható a Állami Számvevőszék múlt havi jelentésében.
Az infotv. alapján kikért adatokból kiderül továbbá, hogy a legnagyobb arányban infrastruktúrafejlesztésre (43%), gazdaságélénkítésre (28%) és humántőke-fejlesztésre (22%) fordították a forrásokat. A közbeszerzési adatbázis elemzéséből azonban látható, hogy a forrásfelhasználás hatékonysága javításra szorul – a projektek 38%-ánál történt költségtúllépés, átlagosan 23% mértékben, ami magasabb, mint az EU-s átlag (17%).
Az adatok megvilágítják azt a dilemmát is, amellyel a kormányzat szembesül: a nemzetközi támogatásokat milyen arányban érdemes a leszakadó régiók felzárkóztatására vagy a már prosperáló térségek versenyképességének növelésére fordítani. A hatékony forrásfelhasználás kulcsa a helyi gazdasági-társadalmi sajátosságokhoz igazított fejlesztési stratégia lehet, amihez nélkülözhetetlen az átláthatóság és a folyamatos állampolgári ellenőrzés lehetősége.
