Miközben a környező országok sorra jelentik be történelmi jelentőségű katonai beszerzéseiket és fejlesztéseiket, Magyarország egyelőre kimarad a középeurópai védelmi ipar fellendüléséből. Lengyelországban, Romániában és Csehországban milliárdos szerződések születnek, nálunk viszont még várat magára a valódi áttörés.
A változó biztonsági környezet hatására Közép-Európa országai rekordösszegeket költenek fegyverkezésre. Lengyelország 2023-ban GDP-je 4%-át fordította védelemre, és most további 2 milliárd eurós fejlesztést jelentett be. Románia tavaly 170 F-16-os vadászgép beszerzéséről döntött, Csehország pedig 4,5 milliárd euróért vásárol amerikai vadászrepülőket. „A régióban valódi védelmi ipari forradalom zajlik, ami nemcsak katonai, hanem gazdasági lehetőségeket is teremt” – nyilatkozta Jan Jireš cseh védelmi szakértő.
A régió országai nemcsak vásárolnak, de gyártanak is: a lengyel PGZ hadiipari holding évi bevétele meghaladta az 1,7 milliárd eurót, és francia-olasz partnerekkel közösen rakétarendszereket fejleszt. A cseh Czechoslovak Group harckocsi-felújítással és lőszergyártással terjeszkedik, Romániában pedig amerikai és német cégek hoznak létre hadiipari üzemeket.
Magyarország egyelőre kimarad a lehetőségek nagy részéből, annak ellenére, hogy a kormány korábban jelentős hadseregfejlesztési terveket hirdetett. Szakértők szerint a következő hónapokban dőlhet el, sikerül-e felzárkózni a szomszédokhoz, különben a hazai védelmi ipar végleg leszakadhat a régiós versenyben. A magyar városokban működő hadiipari cégek és beszállítóik számára ez jelentős gazdasági hátrányt jelenthet.
