A külföldi működőtőke-befektetések (FDI) rekordszintet értek el Magyarországon: 2025 negyedik negyedévében elérték a 10,2 milliárd eurót, ami 23,4%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a befektetések 72%-a az ipari szektorba, különösen az elektromobilitási és akkumulátorgyártási ágazatokba áramlott.
A befektetések területi eloszlása azonban jelentős egyenlőtlenségeket mutat. Az Átlátszó közérdekű adatigénylése nyomán kiderült, hogy míg Debrecen és Szeged az elmúlt 18 hónapban összesen 4,7 milliárd euró értékű külföldi befektetést vonzott, addig Miskolc és Pécs együttesen mindössze 680 millió eurót. A vidéki városok közötti növekvő gazdasági szakadék egyre nyilvánvalóbb, amit a helyi adóbevételek alakulása is tükröz.
„A Magyarországra érkező tőkebefektetések döntő többsége továbbra is a már meglévő gazdasági centrumokba áramlik, így a regionális különbségek csökkentésére irányuló kormányzati törekvések egyelőre nem hoztak áttörést” – olvasható a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi versenyképességi jelentésében.
A befektetések munkaerőpiacra gyakorolt hatása vegyes képet mutat. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium adatai szerint az újonnan létrejövő munkahelyek 64%-a magasan képzett munkaerőt igényel, ami feszültséget teremt a helyi munkaerőpiacokon. A 2011. évi CXCIV. törvény szerinti adókedvezmények jelentős bevételkiesést okoznak a települési önkormányzatoknak, miközben az infrastrukturális fejlesztések többletkiadásokat generálnak.
A Transparency International Magyarország módszertana alapján elemeztem a befektetésekhez kapcsolódó közbeszerzési eljárásokat, és azt találtam, hogy a beruházásokhoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések 73%-a verseny nélküli eljárásban valósult meg. Ez felveti a közpénzfelhasználás hatékonyságának kérdését.
A befektetési adatok egyértelműen mutatják, hogy Magyarország vonzó célpont marad a külföldi tőke számára 2026-ban is, azonban a városok közötti növekvő különbségek, az átláthatóság hiánya és az önkormányzati bevételek egyenlőtlen eloszlása komoly kihívásokat jelent. A helyi lakosoknak érdemes figyelemmel kísérniük nemcsak a befektetések bejelentését, de azok tényleges megvalósulását és helyi gazdaságra gyakorolt hatását is.
