A Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) frissen közzétett finanszírozási terve szerint 2025-ben jelentősen, csaknem duplájára nő a devizában történő államadósság kibocsátás. Míg 2024-ben mintegy 3,5 milliárd euró értékben tervezett devizakibocsátást az ÁKK, addig jövőre ez az összeg már 6,8 milliárd euróra emelkedik, ami közel 2700 milliárd forintnak felel meg.
Az idei évhez képest 94 százalékos növekedés különösen aggasztó a jelenlegi gazdasági környezetben. A Költségvetési Tanács legutóbbi jelentése szerint Magyarország államadóssága 2024 végére várhatóan eléri a GDP 73,5 százalékát, ami jóval meghaladja az EU-s átlagot. A devizaarány növekedése fokozza az ország kitettségét az árfolyamkockázatnak – egy esetleges forintgyengülés jelentősen megnövelheti a visszafizetési terheket.
A terv szerint a teljes bruttó finanszírozási igény jövőre 11.452 milliárd forint lesz, aminek már mintegy negyedét devizában tervezi előteremteni a kormány. „Az elmúlt években következetesen csökkentettük a devizaadósság arányát a teljes adósságon belül, ám a nemzetközi piaci helyzet most kedvező lehetőséget kínál a devizakibocsátásra” – nyilatkozott az ÁKK vezérigazgatója a tervek kapcsán.
A Transparency International adatai alapján a megnövekedett devizakibocsátás hátterében állhat az is, hogy a hazai befektetők érdeklődése csökken az államkötvények iránt. A lakossági állampapírok értékesítése 2024 harmadik negyedévében 18%-kal maradt el az előző év azonos időszakától. Az adatokhoz az információs törvény (Infotv.) alapján benyújtott közérdekű adatigénylés révén jutottunk.
A devizaarány növekedése hosszú távon komoly kockázatokat rejt. Bár jelenleg viszonylag kedvező nemzetközi kamatkörnyezetben vehet fel hitelt az állam, egy esetleges válság esetén a forint gyengülése jelentősen megnövelné a törlesztési terheket. Érdemes figyelni, hogy a következő hónapokban milyen feltételekkel sikerül kibocsátani ezeket a kötvényeket, és hogyan reagálnak erre a nemzetközi hitelminősítők.
