Az államadósság-ráta 2024 második negyedévében 76,7 százalékra emelkedett, ami 3,6 százalékponttal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A Pénzügyminisztérium adatai szerint ez a GDP-arányos mutató a költségvetési hiány elszabadulása miatt tovább romolhat, ami fokozódó aggodalmat kelt a nemzetközi hitelminősítők körében.
A Standard & Poor’s, Fitch és Moody’s jelenleg stabil kilátással tartja nyilván Magyarország besorolását, ám az elmúlt hónapokban több elemző figyelmeztetett: a költségvetési tervek felborulása a befektetésre ajánlott kategória (BBB-) elvesztését is eredményezheti. Az Államadósság Kezelő Központ kimutatása szerint az államadósság finanszírozási költsége 1.256 milliárd forinttal emelkedett az év első nyolc hónapjában. Ez az adósságszolgálati teher már a teljes egészségügyi kassza 60 százalékának felel meg.
A közgazdászok egyetértenek abban, hogy a leminősítés kockázatát három tényező növeli: a 6% körüli költségvetési hiány, a növekvő adósságráta és a gazdasági növekedés lassulása. „A 2025-ös költségvetés tervezésénél kritikus lesz a hiteles konszolidációs program bemutatása” – nyilatkozta a Portfolio-nak Madár István elemző, aki szerint a hiány tényleges lefaragása nélkül reális veszéllyé válhat az államkötvények bóvli kategóriába sorolása.
Az Államadósság Kezelő Központ transzparencia-jelentése szerint az adósságportfólió devizaaránya 30% fölé emelkedett, ami tovább növeli az ország sérülékenységét. Különösen aggasztó, hogy az államháztartási törvényben (2011. évi CXCIV. tv.) előírt adósságcsökkentési szabályt harmadik éve nem tudja teljesíteni a kormányzat.
A befektetők számára a legfontosabb kérdés, hogy a következő hitelminősítői felülvizsgálatok során képes-e hiteles egyensúlyjavító intézkedéseket bemutatni a kormányzat. A hatékony közpénzfelhasználás és az adósságpálya stabilizálása nemcsak a besorolás, hanem a finanszírozási költségek szempontjából is kulcsfontosságú minden magyar adófizető számára.
