Magyarország keleti nyitása folytatódik: Libanon támogatása a hangsúlyos a jövő évi Békekeretből
Budapest egyre határozottabban képviseli saját külpolitikai irányát az Európai Unióban. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnapi bejelentése szerint Magyarország 2025-ben az uniós Békekeretből származó forrásokat elsősorban Libanon újjáépítésére kívánja fordítani, szakítva az eddigi gyakorlattal, amely Ukrajna támogatását helyezte előtérbe.
„A közel-keleti stabilitás közvetlen hatással van Európa biztonságára. Libanon újjáépítése nemcsak humanitárius kérdés, hanem stratégiai érdekünk is” – fogalmazott a miniszter a brüsszeli sajtótájékoztatón. A döntés hátterében az áll, hogy a magyar kormány szerint a libanoni válság megoldása hatékonyabban szolgálja az európai migrációs nyomás csökkentését, mint az ukrajnai konfliktus támogatása.
A bejelentést követően több uniós tagállam fenntartásait fejezte ki, ugyanakkor szakértők szerint a magyar álláspont nem teljesen egyedülálló. „Több dél-európai ország is osztja azt a véleményt, hogy a mediterrán térség stabilizálása legalább olyan fontos, mint a keleti határok védelme” – nyilatkozta Horváth Katalin külpolitikai elemző.
Az új támogatási irány gyakorlati megvalósítása jövő januárban kezdődhet, miután a részletekről az uniós tagállamok megegyeznek. Érdemes követni a Külgazdasági és Külügyminisztérium hivatalos kommunikációját a konkrét projektek és összegek kapcsán. A magyar lakosság számára ez az irányváltás elsősorban közvetett hatásokkal járhat – a migráció és a közel-keleti gazdasági kapcsolatok terén érezhetjük majd a döntés következményeit a mindennapokban.
