A brüsszeli folyosókon újra forró a hangulat, miután Magyarország december elején ismét megvétózta az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós pénzügyi támogatási csomagot. Az Európai Unió úgynevezett „B-terve”, amely Kijev hosszú távú finanszírozását biztosítaná, ezúttal is magyar akadályba ütközött.
„Ez nem Ukrajna elleni lépés, hanem az uniós források felelős felhasználásáról szól” – nyilatkozta a magyar külügyminisztérium szóvivője. „Amíg nem látjuk átláthatóan, hogy mire fordítják ezeket az összegeket, és milyen garanciák vannak a pénzek megfelelő kezelésére, addig nem támogathatjuk a javaslatot.” A magyar álláspont szerint előbb az uniós tagországoknak kellene megállapodniuk a feltételrendszerről, és csak utána dönteni a konkrét összegekről.
Az ukrán kormányzat képviselői nem titkolták csalódottságukat. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint „minden késlekedés emberi életekbe kerül”. Az EU több tagállama már jelezte, hogy alternatív megoldásokat keres a magyar vétó megkerülésére. A háttérben zajló egyeztetések szerint a legvalószínűbb forgatókönyv a „26-ok koalíciója”, vagyis hogy Magyarország kihagyásával, kétoldalú megállapodások sorozatával juttatnák el a támogatást Ukrajnának.
Brüsszelben már formálódik egy kompromisszumos javaslat is: ebben szigorúbb ellenőrzési mechanizmusokat építenének be a támogatási rendszerbe, valamint féléves felülvizsgálati pontokat határoznának meg. Az Európai Bizottság illetékese elárulta: „Dolgozunk egy olyan megoldáson, amely minden fél számára elfogadható lehet, hiszen az európai egység megőrzése kulcsfontosságú ebben a geopolitikai helyzetben.”
A segélycsomag sorsa várhatóan a december 19-20-i EU-csúcson dőlhet el. Addig is érdemes követni a fejleményeket, mert a vita kimenetele nemcsak Ukrajna jövőjét, de az európai egység erejét is próbára teszi. Ha valóban megállapodás születik, az jelentősen javíthatja Kijev gazdasági kilátásait a háború közepette is.