Az idei költségvetés szerint 2 523 milliárd forintot fordít a magyar állam kamatkiadásokra – ez mintegy 160 000 forintot jelent minden egyes magyar állampolgár számára. Ez a szám 2019-ben még csak 1 050 milliárd forint volt, ami jól mutatja a finanszírozási költségek drámai emelkedését. A Költségvetési Tanács legfrissebb jelentése szerint a kamatkiadások aránya a GDP-hez viszonyítva 3,2 százalékra nőtt.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai alapján Magyarország a 2010-es évek átlagos 2-3 százalékos hozamaival szemben most 5-6 százalékos, esetenként 7 százalék feletti kamattal képes csak forrást bevonni. A legnépszerűbb lakossági állampapír, a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) kamata 7,5 százalék, ami jelentősen megterheli a költségvetést. A növekvő kamatkiadások hátterében részben a magas inflációs környezet, részben pedig a nemzetközi befektetői bizalom csökkenése áll.
Az Eurostat adatai szerint az EU tagállamai közül Magyarország kamatkiadásai a GDP arányában a harmadik legmagasabbak Olaszország és Görögország után. A visegrádi országok átlaga mindössze 1,9 százalék. A közgazdászok szerint az államadósság-finanszírozás magas költsége egyértelműen rontja Magyarország versenyképességét, és korlátozza a fejlesztési forrásokat.
„A jelenlegi kamatkiadások mértéke példátlan terhet jelent a magyar költségvetés számára, és ez a helyzet 2025-ben sem javul jelentősen” – nyilatkozta a Magyar Közgazdasági Társaság legutóbbi elemzésében. Különösen aggasztó, hogy az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint a következő három évben a lejáró államadósság refinanszírozása további 12 000 milliárd forintot igényel, amit a jelenlegi magas kamatszinteken lehet csak megvalósítani.
A 2025-ös költségvetési tervezet készítése során kulcsfontosságú lesz a kamatkiadások kezelése, mivel ez az összeg már most is meghaladja az oktatásra fordított teljes állami kiadást. Az államadósság-finanszírozás javításához elengedhetetlen lenne a nemzetközi hitelminősítők és befektetők bizalmának visszaszerzése, valamint a fiskális egyensúly helyreállítása.
Az állampolgárok számára mindez azt jelenti, hogy kevesebb közpénz jut fejlesztésekre, miközben minden adóforintból egyre többet emészt fel az adósságszolgálat. A helyzet figyelemmel kísérése és a költségvetési átláthatóság erősítése elengedhetetlen ahhoz, hogy a társadalom tisztában legyen az adósságfinanszírozás valódi költségeivel.
