Az államadósság aggasztó növekedése újabb terheket jelent a magyar költségvetésnek. A legfrissebb KSH adatok szerint a GDP-arányos államadósság az év végére várhatóan eléri a 77,1 százalékot, ami 3,1 százalékpontos emelkedést jelent az előző év végéhez képest. Ez a mutató jelentősen meghaladja az EU átlagos 71,8 százalékos szintjét, és komoly figyelmeztetés a gazdaságpolitika fenntarthatóságára nézve.
A növekvő adósságállomány mögött több tényező azonosítható. Egyrészt a költségvetés hiánya 2024-ben várhatóan a GDP 4,7-4,9 százaléka körül alakul, ami messze meghaladja a 3 százalékos maastrichti kritériumot. Másrészt a kamatkiadások jelentős növekedése figyelhető meg – a teljes költségvetési kiadások közel 10 százalékát teszik ki jelenleg. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint a következő évben mintegy 3500 milliárd forintot kell kamatfizetésre fordítani, ami az egészségügyi alap teljes éves költségvetésével mérhető össze.
A Magyar Nemzeti Bank elemzése rámutat, hogy a jelenlegi adósságszint mellett minden 1 százalékpontos kamatemelkedés éves szinten mintegy 250-300 milliárd forinttal növeli a költségvetés kamatkiadásait középtávon. Az adósságkezelés helyzetét nehezíti, hogy a külföldi befektetők részaránya az államadósságban az elmúlt két évben 34 százalékról 41 százalékra emelkedett, ami növeli az ország külső sérülékenységét.
A jelenlegi pálya súlyos kockázatokat hordoz. A magas államadósság jelentősen szűkíti a költségvetés mozgásterét, és korlátozza a kormány képességét, hogy gazdasági sokkok esetén anticiklikus politikát folytasson. Az adósságcsökkentés érdekében a költségvetési fegyelem erősítése és a növekedést ösztönző strukturális reformok elengedhetetlenek. A Költségvetési Tanács legutóbbi jelentése szerint az államadósság fenntartható csökkentéséhez legalább 1,5-2 százalékos elsődleges többletet kellene elérni a költségvetésben, ami jelentős kiadáscsökkentést vagy adóemelést feltételezne.
