Az új magyar kormány első száz napjának gazdasági egyenlege vegyes. Egyes makromutatók – mint az infláció és a költségvetési egyenleg – javulnak. Azonban ezek előzményei összetettek, és sok szektor nehézségekkel küzd. A turizmus és az építőipar visszaesést tapasztal. A kiskereskedelem növekedése lelassult. Az ipar fellendülése a korábbi beruházásoknak köszönhető. A teljes gazdaság kilátásait továbbra is bizonytalanságok terhelik. Gyakorlati betekintés: A teljes képhez mindig érdemes a nyers adatok mögé is nézni. A kontextus és az okok ismerete kulcsfontosságú az átláthatóság érdekében.
Jó hír az inflációról és a költségvetésről
Júliusban az infláció csupán 1,2%-os volt. Ez tízéves mélypontot jelent a magyar gazdaságban. A költségvetés pedig jelentős többlettel zárt. Két hónap alatt több mint 900 milliárd forinttal javult az egyenleg. Magyar Péter miniszterelnök ezeket saját eredményeként ünnepelte. A KSH adatai szerint azonban az infláció már korábban is lassult. A költségvetési többletben pedig egyszeri tételek is szerepet játszottak. Kármán András pénzügyminiszter is említette a szezonális hatásokat. A helyzet tehát árnyaltabb, mint amilyennek látszik.
Az erős forint kettős hatást vált ki
A forint az elmúlt hónapokban jelentősen megerősödött. Ez előnyös volt az importáló vállalkozások számára. Az állam adósságkezelési költségei is csökkentek. Azonban a turizmus érezte a pénz erősödésének negatív hatásait. A külföldieknek Magyarország drágább lett. A magyaroknak viszont olcsóbbá vált a külföldi nyaralás. A Szállodaszövetség adatai szerint ez a tendencia problémákat okoz. A Balaton-vidéken például jelentős visszaesést jeleztek a vendéglátók. A forint erősödése tehát nyerteseket és veszteseket egyaránt teremtett.
Különböző szektorok teljesítménye nagyon változó
Nem minden iparág él jól az új politikai környezetben. Egyes szektorok teljesítménye romlott az elmúlt 100 napban. A kiskereskedelmi forgalom növekedése például jelentősen lelassult. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) is aggodalmat jelentett. Az ágazat a növekedés határán billeg, új szerződések száma visszaesett. A legfontosabb kihívások a következők:
- A kiskereskedelemben kifutottak az év eleji jóléti intézkedések.
- Az építőiparban a kormányváltás bizonytalanságot okozott.
- A turizmus az erős forint miatt küzd.
- Az energiakezelés újabb feladat elé állítja a gazdaságot.
- A külső kereslet, főként Németországé, továbbra gyenge maradt.
- Az ipari beruházások eredményei még az előző kormányhoz köthetők.
Az ipar fellendülése nem a mostani kormány érdeme
Az ipari termelés az egyetlen, amelyik egyértelműen javul. Ez azonban nem az új kormány érdeme. A pozitív adatok a korábbi jelentős beruházásoknak köszönhetők. Ilyen például a debreceni BMW- és CATL-gyár építése. Ezek az Orbán-kormány idején indultak el jelentős támogatással. Ugyanakkor a jelenlegi kormány gyakran bírálta ezeket a projekteket. Veszélyeztető tényező továbbá az erős forint és a gyenge európai konjunktúra. Már láthatóak a negatív jelek is, például a Nestlé diósgyőri gyárának bezárása. A gazdaság szerkezeti problémái tehát továbbra is fennállnak.
A gazdasági kilátásokat energiafüggőség terheli
A legfőbb kockázatot a magyar gazdaság energiafüggősége jelenti. A külső energiapiaci áringadozások érzékenyen érintik az országot. A Paksi Atomerőművi kapacitáskiesés újabb kihívást jelent. Az MBH Bank elemzői hangsúlyozzák ennek a gazdasági hatását. A villamosenergia-megtakarítási intézkedések lassíthatják a növekedést. Jelenlegi előrejelzésük az idei GDP-növekedésre 1,6%. Az EU-s uniós források felhasználása kulcsfontosságú marad. A 2021. évi CXXIX. törvény a költségvetési fegyelemről szabályozza a kiadásokat. Az Európai Számvevőszék jelentései segíthetnek a transzparencia növelésében. A jövőbeli teljesítmény így is erősen függ a globális gazdasági környezettől.
| Gazdasági mutatók | Július | Előző év |
|---|---|---|
| Infláció (%) | 1,2 | N/A |
| Költségvetési többlet (milliárd forint) | 900 | N/A |
| GDP-növekedés (%) | 1,6 | N/A |
| Forint erősödés | Jelentős | N/A |
| Turizmus hatása | Negatív | N/A |
| Főbb kihívások | Energiafüggőség, külső kereslet | N/A |