A Tisza-kormány megszünteti az egymillió forintos lakáshiteles támogatást. A szép csendben hozott döntés akár százezreket érinthet. A központi költségvetésben nem találtak forrást a támogatás folytatására. Ez bizonytalanságot okoz a családoknak. Az intézkedés közvetlen hatással lesz a lakáspiacra is. A gyakorlati tanács: követni kell a Költségvetési Tanács jelentéseit. Ezek független elemzések a költségvetésről.
A támogatás jogi alapja eleve instabil volt. A 2024. évi LII. törvény rendelte el a kedvezményt. A törvény a teljes összeget kötötte az éves költségvetéshez. A Pénzügyminisztérium így fogalmazott: „Abban az évben vehető igénybe, amely évben annak forrása az adott évi központi költségvetésben rendelkezésre áll.” A támogatás egyértelműen időkorlátos volt. A Költségvetési Tanács már szeptemberben figyelmeztetett a kockázatra. A kormány most a költségvetési hiány miatt mond le róla.
A döntés több mint százezer családot érinthet. A KSH adatai szerint 186 ezer fő vette igénybe a támogatást idén. A gazdaság növekedése 3.2 százalék volt az első negyedévben. A GDP alakulása mégis óvatosságra késztette a kormányt. Az infláció 4.8 százalék volt szeptemberben. A hitelfelvevők jelentős része a támogatásból számolt. Ők most váratlanul szembesülnek a hiánnyal. A támogatás megszűnése csökkenti a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét. Ez a hiteltörlesztésre fordított összeget csökkentheti.
A támogatás megszűnésének hatásai számottevők lesznek. A lakáshitelpiac nyilvánvalóan reagál majd a változásra.
- A bankok szigoríthatják a hitelbírálati feltételeket.
- A csökkenő kereslet nyomást gyakorolhat az ingatlanárakra.
- Az érintett családok megtakarítási hajlandósága csökkenhet.
- A fogyasztói bizalom romlása várható az ingatlanpiacon.
- A fejlesztők beruházási tervei módosulhatnak.
- A városi önkormányzatok adóbevétele csökkenhet.
Ez a hat tényező összességében lassíthatja a gazdasági aktivitást.
A kormány egyidejűleg más intézkedéseket is bejelentett. A Wekerle Plusz program új feltételekkel indul. A használt ingatlanokra 5 százalékos kamattámogatást ígér. Ez a korábbi 3 százalék helyett áll. A program korhatárt is bevezet a jelentkezők számára. A negyvenegy év felettiek már nem jogosultak. Az építési engedélyezés korlátozása késlekedést okoz. Palkó István elemző hangsúlyozza: „A lépésnek közvetlen hatása lehet a lakáshitelek piacára.” A jogosultságok szűkülése csökkenti a potenciális keresletet. A kormány célja a célzottabb forráselosztás. A családoknak ezt a változást is számításba kell venniük.
