Transparency vs MNB: Közpénzek nyomában – adatátláthatósági csata a jegybanknál
Az ügy röviden: A Transparency International (TI) pert indít. Az MNB nem adta ki 2025-ös szerződéseinek listáját. A civil szervezet a NAIH-hoz, az adatvédelmi hatósághoz fordult. Így döntött a közérdekű adatigénylés ügyében.
Kérdezték a szerződéseket – kaptak egy elutasítást
A történet júliusban kezdődött. A TI bemutatott egy adatigénylést. A Magyar Nemzeti Bank 2025. január elseje óta kötött szerződéseit kérte. Ingyenes és visszterhes megállapodásokra voltak kíváncsiak. A bank kezdetben időhúzásra törekedett. A válaszadási határidőt meghosszabbította.
Végül augusztus 13-án érkezett a végleges válasz. Az MNB egyértelműen nemet mondott. Azt állította, a törvény nem vonatkozik rájuk. Nem minősülnek költségvetési szervnek. Ezért nincs kötelességük a szerződések közzétételére. A TI ezt a választ törvénysértőnek ítélte.
Miért fontos ez mindenkinek, aki adófizető?
Az ügy nem pusztán egy szervezet és a jegybank vitája. Közpénzek átlátható kezeléséről szól. Az MNB működése közvetve minden adófizetőt érint. A bank nagy volumenű közbeszerzéseket bonyolít le. Építkezések, szolgáltatások, beruházások finanszírozásáról van szó.
A nyilvánosság hiánya kérdéseket vet fel. Ki kivel és milyen feltételekkel köt szerződést? A verseny tisztaságát hogyan ellenőrizhetjük? A TI pontosan ezekre keres választ. Az adatigénylés egy alapvető ellenőrzési eszköz. A közpénzek felhasználását teszi átláthatóvá.
A jogi harc lépései és az MNB érvei
A Transparency International nem hagyta annyiban az ügyet. A Nemzeti Adatvédelmi Hatósághoz (NAIH) fordult. Formális jogorvoslatot nyújtottak be. Kérték a hatóság beavatkozását. Az MNB eljárásának vizsgálatát szeretnék.
A jegybank álláspontja egyértelmű. Az információszabadságról szóló törvény (Infotv.) szerintük nem irányadó. Költségvetési szervként való besorolásuk hiányzik. Ezért nem tartoznak a teljes közzétételi kötelezettség alá. Ez a jogértelmezés a vita középpontjában áll.
A TI ezzel szemben más véleményen van. Szerintük az MNB állami pénzekkel gazdálkodik. Közfeladatokat lát el. Ennek következtében köteles nyilvánosságra hozni a szerződéseit. A vita így egy alapvető jogalkalmazási kérdésről szól.
Mit jelent 2025 a közbeszerzések világában?
Az adatigénylés időzítése sem véletlen. 2025 januárjától kérték a szerződési adatokat. Ez egy szimbolikus dátum a közbeszerzések világában. Új európai uniós szabályozások lépnek érvénybe. A nagyobb átláthatóság és verseny a cél.
Az MNB szerepe kulcsfontosságú a gazdaságban. Éves szinten jelentős összegeket költ el. Az alábbi területeken bonyolít közbeszerzéseket:
- Pénzérme- és bankjegygyártás
- Informatikai rendszerek fejlesztése
- Központi épületek karbantartása
- Biztonsági szolgáltatások
- Kutatási és elemző projektek
- Kommunikációs és marketing tevékenységek
Ezeken a területeken a verseny és a nyílt pályázat elve alapvető. A TI igénylése ennek az elvnek a gyakorlati érvényesülését kívánja ellenőrizni. A szerződések listája erre adna objektív képet.
Hogyan alakult az ügy az elmúlt fél évben?
Az ügy dinamikája jellemző a nehéz adatigénylésekre. A TI július elején nyújtotta be a kérelmet. Az MNB először időt kért a válaszadáshoz. Ez a gyakorlatban meglehetősen gyakori lépés. Augusztus közepére érkezett a végső elutasítás.
Azóta a TI a NAIH elé vitte az ügyet. A hatóság most vizsgálja a panaszt. Döntésüktől függ a további menet. Ha a TI mellett döntenek, az precedenst teremthet. Más, hasonló státuszú szervek is közzétételre kötelezhetők.
A vita kiemeli a közérdekű adatok megszerzésének nehézségeit. Főleg az állami apparátus nem hagyományos részeinél. Az ügyben fontos szerepet játszik az Infotv. 39. §-a is. Ez szabályozza, hogy kinek kötelessége a szerződéseket közzétenni.
Mit kell tudnia a budapesti lakosnak?
Ez a vita nem csak jogászokat érint. A fővárosi lakosként közvetett érintettje vagy. Az MNB döntései befolyásolják a gazdasági környezetet. A bank központi épülete a Budapest szívében áll. Tevékenysége szorosan összefonódik a város életével.
Ha a TI sikeres, az precedensértékű lehet. Más intézmények adatigénylése is könnyebbé válhat. A városfejlesztések finanszírozása is átláthatóbbá tehető. A gyakorlatban ez több nyilvános információt jelentene. Mindenki számára hozzáférhető adatokat a közpénzekről.
A jelenlegi helyzetben türelmet kell gyakorolnunk. A NAIH döntésére várni kell. Az ügy előrehaladását érdemes figyelni. A TI weboldala vagy a szakmai sajtó közli a híreket. Így tájékozódhatunk a fejleményekről.
Összefoglaló
A Transparency International és a Magyar Nemzeti Bank adatátláthatósági vitája zajlik. A TI a jegybank 2025-ös szerződéseit kérte, amit az MNB elutasított, mivel nem tartja magát a közzétételi kötelezettség alá esőnek. A civil szervezet ezért a NAIH-hoz fordult. Az ügy a közpénzek átlátható kezelésének alapvető elvéről szól és precedenst teremthet más, hasonló intézmények számára is. Jelenleg a hatósági döntésre várunk.
