A magyar költségvetési hiány 2023-ban elérte a GDP 6,7%-át, messze meghaladva az uniós 3%-os küszöbértéket. Ez a legfrissebb KSH adatok szerint a rendszerváltás utáni egyik legrosszabb egyenleg, amely Magyarországot ismét túlzottdeficit-eljárás (EDP) felé sodorhatja. A Pénzügyminisztérium előrejelzései szerint 2024-ben sem várható jelentős javulás: a hiány 4,5% körül alakulhat.
Az Európai Bizottság tavasszal indíthatja el az eljárást, ahogy azt már más tagállamokkal szemben is megtette. A 2011. évi CXCIV. törvény az államháztartás egyensúlyáról előírja, hogy az államadósság nem haladhatja meg a GDP 50%-át, de Magyarország esetében ez már 73,5% körül mozog. A Költségvetési Tanács legutóbbi jelentésében is felhívta a figyelmet a romló egyenlegre és a strukturális problémákra. „A magyar költségvetés továbbra is jelentős egyensúlyi kockázatokat hordoz, különös tekintettel a bevételi oldal túltervezésére és a növekvő kamatteher fenntarthatatlan pályájára” – áll a dokumentumban.
Az adatok elemzése során Mosthir.com közérdekű adatigénylés keretében megvizsgálta a központi tartalékok felhasználását is, amely jelentős átláthatatlanságot mutat. A 2023-as költségvetésben szereplő 670 milliárd forintos rendkívüli tartalék már az év első felében kimerült, miközben a felhasználás részleteiről kevés információ áll rendelkezésre.
Egy esetleges túlzottdeficit-eljárás konkrét gazdasági következményekkel járna: az uniós kohéziós források egy részének felfüggesztése mellett szigorú költségvetési kiigazítási tervet kellene Magyarországnak benyújtania. Ez az átlagpolgárok számára elsősorban a közszolgáltatások minőségének romlásában és esetleges adóemelésekben jelentkezne. A pénzpiacok reakciója sem váratott magára: a hír hatására emelkedtek a magyar államkötvények hozamai.
A rendkívüli deficithelyzet azt jelzi, hogy az államháztartási reform elkerülhetetlen. Állampolgárként érdemes figyelemmel követni a költségvetési folyamatokat, különösen a következő hónapokban várható kiigazító intézkedéseket, amelyek közvetlenül befolyásolhatják a háztartások anyagi helyzetét és a közszolgáltatások színvonalát.
