Az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS2) kiterjesztése az épületekre és a közúti közlekedésre 2027-től akár évi 450-500 millió euró (kb. 180-200 milliárd forint) többletbevételt hozhatna Magyarországnak. A Kormány azonban továbbra is ellenzi a reform bevezetését, ami 15 év alatt közel 7000 milliárd forintos kiesést jelenthet a költségvetésnek. A Bizottság adatai szerint ez az összeg a teljes hazai lakásállomány energetikai korszerűsítésének mintegy harmadát fedezhetné.
Az ETS2 rendszer célja, hogy árat szabjon az eddig nem szabályozott szektorok szén-dioxid-kibocsátásának. A Környezetvédelmi Ügynökség számításai szerint Magyarország a rendszer bevezetésével a 6. legnagyobb arányú egy főre jutó bevételre számíthatna az EU-ban. A teljes bevétel 100%-át klímavédelemre és energiaszegénység enyhítésére kellene fordítani, amely jelentősen javíthatna a magyar lakásállomány energiahatékonyságán.
A Kormány az Infotv. alapján kiadott adatok szerint elsősorban a fűtési és üzemanyagárak emelkedésétől tart, bár az Energiaügyi Minisztérium által megrendelt, de nyilvánosságra nem hozott hatástanulmány is elismeri: a bevételek célzott felhasználásával a hátrányok ellensúlyozhatók lennének. A 2020/2092-es rendelet alapján létrehozott Szociális Klímaalap épp ezt szolgálná – Magyarország ebből további 1300 milliárd forintnyi támogatást kaphatna.
A Budapest Intézet elemzése szerint „a kibocsátáskereskedelemből származó forrásokkal Magyarország nemcsak a klímacélok elérésében léphetne előre, hanem a lakosság energiakiadásainak csökkentésében is”. Az ellenállás miatt azonban a hazai lakóépületek korszerűsítési üteme továbbra is évi 0,9% körül marad, ami messze elmarad a 2050-es klímacélok teljesítéséhez szükséges 3%-tól.
Míg a tagállamok többsége már megkezdte a felkészülést a 2027-es bevezetésre, hazánk még mindig az elhalasztását szorgalmazza, ami nemcsak környezetvédelmi, de gazdasági szempontból is előnytelen lehet a magyar lakosság számára.
