Az Európai Bizottság öt új kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, amelyek közül az egyik a hazai hulladékgazdálkodási rendszer súlyos hiányosságaira mutat rá. A KSH legfrissebb adatai szerint Magyarországon a települési hulladék mindössze 35%-át hasznosítják újra, szemben az uniós 55%-os céllal, amit 2025 végéig kellene elérnünk.
A kötelezettségszegési eljárás dokumentumai szerint Magyarország nem teljesítette a hulladékgazdálkodási keretirányelvben foglalt kötelezettségeit, különösen a szelektív gyűjtés kiterjesztése és a hulladéklerakás csökkentése terén. Az Infotv. alapján kikért adatokból kiderül, hogy 2023-ban még mindig 2,5 millió tonna települési hulladék került lerakókba, ami a keletkező hulladék 54%-a. Ez messze elmarad a 2035-re előírt 10%-os lerakási célértéktől.
A kötelezettségszegési eljárás egyik fő oka a MOHU Zrt. által központosított hulladékgazdálkodási rendszer átláthatósági problémái. A Kbt. szerinti közbeszerzési eljárások hiánya miatt több területen monopolhelyzetbe került a koncessziós társaság. „A tagállamoknak biztosítaniuk kell a versenysemlegességet a hulladékgazdálkodási szolgáltatások piacán, miközben garantálják a magas színvonalú környezetvédelmi normák betartását” – olvasható a bizottsági felszólításban.
Aggasztó, hogy közérdekű adatigénylésünkre a Technológiai és Ipari Minisztérium nem közölte, pontosan milyen költségvetési forrásokat fordítanak a rendszer átalakítására. A lakosság számára fontos lenne az átláthatóság, hiszen a hulladékgazdálkodási rendszer problémái közvetlenül érintik a környezetünket és a jövőbeni közterheinket. Az állampolgároknak érdemes figyelemmel kísérniük az eljárás alakulását, különösen a hamarosan esedékes kormányzati válaszlépéseket.
