A reform célja és alapelvei
A jövőben ne lehessen kétharmados parlamenti többség egyetlen párt számára, ha a választók többsége ezt nem támogatja – egy új javaslat szerint.
A reformterv azzal a céllal készült, hogy az országos listás eredményekhez közelebb hozza a mandátumok elosztását, ezzel megakadályozva az olyan hatalmi koncentrációt, amit a választók többsége nem feltétlenül kíván. A módosítás lényege, hogy az egyéni választókerületek győztese továbbra is mandátumot kapjon, de a listás mandátumok elosztása erősebben korrigálja az aránytalanságokat.
A tervezet részletei
Parlamenti összetétel
A tervezet szerint a jelenlegi 199 helyett 200 fős parlamentben dolgoznának a képviselők, melyből 100 egyéni és 100 országos listás mandátum lenne. „Garantálni kell, hogy minden, az 5%-os küszöböt elérő párt a listáról legalább öt mandátumot kapjon, megnyugtatva ezzel a párteliteket”, fogalmaz a javaslat.
Mandátumelosztási eljárás
A kulcs változás a mandátumszámítás módszerében lenne: a jelenleginél arányosabb eljárásra, például a Sainte-Laguë- vagy Hare-Niemeyer-módszerre térnének át a mostani, nagyobb pártokat előnyben részesítő D’Hondt-módszer helyett. Ezzel a listás szavazati arányok és a tényleges parlamenti helyek közötti szakadék csökkenthető.
Várható hatások és vitafolyamat
Szimulációk és hatások
Egy korábbi választások eredményeire alkalmazott szimuláció szerint ez a rendszer jelentősen mérsékelte volna a jelenlegi túlkompenzációs hatást. Például az MSZP 1994-es, illetve a Fidesz-KDNP 2010-es, valamint a Tiszapárt 2026-os győzelme során egyik esetben sem született volna alkotmányozó kétharmad egyetlen párt számára.
Kormánykoalíciók és közéleti következmények
A kormánykoalíciók így is biztos többséget szereztek volna, de az ilyen mértékű hatalomkoncentráció elkerülhető lett volna.
Vitára és lakossági hatás
A javaslat most nyilvános vitára vár, amint azt a Parlament választójogi bizottsága is feladatai között említette.
A lakosság számára ez azt jelentene, hogy szavazataik parlamenti súlya arányosabb lenne, és a kormányzati döntések tárgyalásos alapot igényelnének.