A német Die Zeit egy jövőképet vázol, amelyben Magyarország 2036-ra geotermikus energiában és lítiumkitermelésben Európa élére tör. A forgatókönyv Turán játszódik, ahol geotermikus erőmű bővítését ünneplik. Az írás szerint új technológiákkal egyidejűleg nyerhetünk energiát és lítiumot a mélyből. Kérdés: mennyire reális ez a vízió a jelenlegi hazai adatok alapján?
Magyarország geotermikus potenciálja valóban jelentős. A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat adatai szerint 2022-ben körülbelül 240 geotermikus létesítmény működött hazánkban, főként termálfürdők és fűtőrendszerek céljára. Az országos geotermikus kapacitás mintegy 1200 megawatt hőteljesítményt ér el. A KSH energiastatisztikái azonban azt mutatják: a teljes energiamixben a geotermikus aránya még mindig egyszámjegyű százalék alatt van. Stromszerző villamosenergia-termeléshez eddig nem használjuk ki ezt a potenciált ipari léptékben. A Nemzeti Energia- és Klímaterv 2030-ig szóló célkitűzései között szerepel a megújuló források arányának növelése, de konkrét geotermikus villamosenergia-termelési projekt még nem valósult meg országos szinten.
A lítiumkinyerés geotermikus vízből valóban létező technológia. Németországban, a Rajna-völgyben már zajlanak kísérleti projektek lítium-extrakcióra geotermikus sóoldatokból. Magyarország földtani adottságai hasonlóak lehetnek bizonyos területeken. A Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézet szakértői szerint a Pannon-medence geotermikus vizei tartalmazhatnak lítiumot, de az országos felmérés hiányos. Nincsenek publikus kormányzati adatok arról, mennyi lítiumot tartalmaznak hazai geotermikus források. Információszabadság-kérés alapján megszerezhető lenne az MBFSZ kutatási adatbázisa, de ilyen átfogó elemzés nem jelent meg.
A Die Zeit cikke nem tényfeltáró újságírás, hanem spekulatív jövőkép. Nincs megnevezett hazai projekt Turán vagy máshol geotermikus erőmű-bővítésre. A forgatókönyv valószínűleg a német Vulcan Energy Resources hasonló projektjeire épül. Magyarország Nemzeti Energiastratégiája 2030-ra sem tartalmaz konkrét geotermikus villamosenergia-termelési célszámot. Az állami költségvetés 2024-es energetikai fejlesztési tételeiben nincs dedikált keret geotermikus áramtermelésre. A Turához közeli területeken nincs bejelentett nagyberuházás a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal nyilvános engedélyezési adatbázisában.
Ahhoz, hogy 2036-ra Magyarország valóban geotermikus éllovas legyen, átlátható befektetési tervek, földtani felmérések és technológiai transzfer szükséges. Polgároknak követniük kell: megjelennek-e konkrét költségvetési tételek, környezeti hatástanulmányok és engedélyezési eljárások. Addig a német forgatókönyv csupán optimista lehetőség, nem bizonyított fejlesztési pálya.
