Az újabb kutatások alapján egyre biztosabb, hogy a Párizsi Megállapodás 1,5 fokos határát az emberiség nem fogja tudni betartani. Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói szerint a jelenlegi adatok inkább a legsötétebb forgatókönyvek felé mutatnak, mint egy enyhébb jövőképre.
Globális kilátások
Hőmérséklet-emelkedés és szélsőségek
A legfrissebb számítások szerint már elértük az iparosodás előtti szintekhez képest 1,26 Celsius-fokos átlagos melegedést. Miközben a világon a levegőminőség javulása üdvözletes, a légszennyező anyagok csökkenése paradox módon felerősitíti a felmelegedést, hiszen ezek korábban részben le is árnyékolták a Nap sugárzását.
A Föld éghajlati rendszerébe ma háromszor több többletenergia kerül, mint az 1980-as években, főleg az emberi tevékenységből származó üvegházgázok miatt.
A kutatók különösen aggódnak amiatt, hogy a szárazföldi hőmérsékleti szélsőségek aránytalanul gyorsan nőnek.
Ez egyre több és keményebb hőhullámot, forróbb éjszakákat és mezőgazdasági kihívásokat jelent.
A globális csapadékmennyiségről pedig meglepően nincs egyértelmű trend, ami azt jelzi, hogy egyes régiókban özönvízszerű esőzések, máshol pedig súlyosabb szárazság várható.
Magyarország hatásai
Intenzívebb nyár és aszály
Magyarországon ez a folyamat konkrétan azt jelenti, hogy számíthatunk még intenzívebb nyári hőségre, hosszabb aszályos időszakokra és a vízből eredő konfliktusok növekedésére az élelmiszertermelésben.
Városi megoldások és egyéni lépések
A városi életben a lakhatáshoz és közösségi terekhez új, innovatív hőmérséklet-csökkentő megoldásokra lesz szükség.
Bár a klímavaló válasz globális összefogást igényel, minden városi lakos tehet a saját környezetéért: például zöldfelületek ápolásával, a helyi élelmiszertermelők támogatásával és a fenntarthatóbb közlekedési módok választásával.
Minden kis lépés számít egy élhetőbb jövőért.
