Magyarországon közel egymillió ember él energiaszegénységben, ami azt jelenti, hogy jövedelmük jelentős részét energiaszámlákra költik, vagy nem tudják megfelelően fűteni otthonukat. Az Európai Unióban hazánk helyzete különösen aggasztó, ugyanakkor szakértők szerint viszonylag kis ráfordítással is látványos eredményeket lehetne elérni ezen a területen.
„Az energiaszegénység nem pusztán jövedelmi kérdés, hanem az életminőség alapvető problémája, ami kihat az emberek egészségére, mentális állapotára és társadalmi kapcsolataira is” – hangsúlyozza Kovács Bálint energiaszakértő. A hazai lakások 80 százaléka energetikai szempontból korszerűtlen, így hiába költenek többet fűtésre a rászorulók, otthonaik hidegek maradnak. Egy nemrég készült felmérés szerint a legalacsonyabb jövedelmű háztartások bevételük akár 25-30 százalékát is energiaszámlákra fordítják.
A szakemberek egyetértenek abban, hogy célzott támogatási programokkal, energiahatékonysági beruházásokkal már rövid távon is érdemi változást lehetne elérni. Különösen hatékony lenne a legrosszabb energetikai besorolású ingatlanok szigetelése, a nyílászárók cseréje és az elavult fűtési rendszerek korszerűsítése. A Portfolio cikke szerint egy ilyen program első fázisa már 15-20 milliárd forintos ráfordítással elindítható lenne, és több tízezer család helyzetén javíthatna.
Az energiaszegénység csökkentése nemcsak szociális szempontból lenne előnyös, hanem gazdaságilag is megtérülne. A korszerűsített otthonok kevesebb energiát fogyasztanak, ami csökkenti az ország energiafüggőségét, miközben a felújítási munkálatok munkahelyeket teremtenek. Ráadásul a jobb lakhatási körülmények között élő emberek egészségesebbek, így az egészségügyi kiadások is csökkennének.
Ha szeretnéd támogatni a kezdeményezést, látogass el a Habitat for Humanity oldalára, ahol megtalálod a témával kapcsolatos programokat. Kis lépésekkel is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy 2025 valóban az energiaszegénység elleni küzdelem áttörő éve legyen Magyarországon.
