A Fitch hitelminősítő intézet legfrissebb elemzése szerint a magyar költségvetés strukturális problémái 2025-ben is folytatódnak, ami közvetlen hatással lesz az önkormányzatok gazdálkodására. A központi költségvetés hiánya 2024-ben várhatóan a GDP 4,5%-a körül alakul, míg 2025-re is 4% feletti hiányt prognosztizálnak – derül ki a nemzetközi szervezet jelentéséből.
Az adatok mögé nézve látható, hogy az elmúlt három évben a helyi önkormányzatoknak juttatott központi források reálértéken 16,7%-kal csökkentek, miközben feladataik bővültek. A Magyar Államkincstár adatai alapján a városok saját bevételei nem tudták kompenzálni ezt a kiesést, különösen a kisebb településeken. A szolidaritási hozzájárulás rendszere tovább nehezítette a nagyobb adóerővel rendelkező városok helyzetét.
A költségvetési konszolidáció terhei aránytalanul nehezednek a helyhatóságokra. Az információszabadságról szóló törvény alapján kikért adatok szerint a megyei jogú városok fejlesztési forrásai 2023-ban átlagosan 42%-kal maradtak el a tervezettől. A KSH adatai azt mutatják, hogy a városüzemeltetési kiadások eközben az infláció mértékét meghaladóan növekedtek. Különösen aggasztó a helyzet az energiaköltségek és a közszolgáltatások területén, ahol a központi árszabályozás ellenére jelentős többletkiadások keletkeztek.
A Fitch elemzése szerint a jelenlegi költségvetési pálya fenntarthatatlan, és 2025-re további megszorítások várhatók, amelyek elsősorban a helyi szintű közszolgáltatásokat érinthetik. A helyi önkormányzatokról szóló törvény ugyan garantálja bizonyos források biztosítását, de ezek reálértéke folyamatosan csökken.
Az adatok azt mutatják, hogy a városok pénzügyi autonómiája és szolgáltatási színvonala veszélyben van. A költségvetési centralizáció következtében egyre kevesebb lehetőségük van saját fejlesztési programok megvalósítására, miközben a lakossági elvárások növekednek. A helyzet javításához átláthatóbb és kiegyensúlyozottabb forrásmegosztási rendszerre lenne szükség a központi költségvetés és az önkormányzatok között.
