Izgalmas fordulat a klímapolitikában: az Európai Unió tagállamai tegnap megállapodtak az új, 2025-ös klímacélokról, amelyek közvetlenül érintik a magyar városok mindennapjait is. Budapest és több megyeszékhely már jelezte, hogy jövő tavasztól konkrét lépéseket vezetnek be a városi levegőminőség javításáért és a fenntarthatóbb közlekedésért.
A megállapodás értelmében a magyar városoknak 2026-ig 15%-kal kell csökkenteniük a közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátást, ami új lehetőségeket nyit a városlakók számára. „A célok teljesítéséhez innovatív megoldásokra van szükség, amelyek nemcsak a környezetet védik, hanem élhetőbbé is teszik a városainkat,” nyilatkozta Kovács Péter környezetvédelmi szakértő. A gyakorlatban ez több elektromos töltőállomást, bővülő kerékpárút-hálózatot és zöldebb tömegközlekedést jelent. Budapesten például már idén decemberben tesztelik az első hidrogénhajtású buszokat, jövőre pedig további 50 elektromos busz érkezik.
A változások a hétköznapi életet is színesítik: várhatóan több autómentes övezet jön létre a belvárosokban, de ezzel párhuzamosan új közösségi terek nyílnak meg. Szegeden például a Klauzál tér átépítésével hűsölő parkot alakítanak ki, amely nyári napokon akár 3-4 fokkal is hűvösebb lehet a környező utcáknál. Debrecenben a régi ipari területeken közösségi kerteket hoznak létre, amelyekhez bárki csatlakozhat.
A mindennapokban leginkább a közlekedési szokásaink változnak majd: érdemes lesz újragondolni a mindennapi útvonalakat, és felfedezni a környékbeli kerékpárutakat. A legtöbb városban bővülnek a biciklikölcsönző rendszerek, és több kedvezményes e-roller is elérhető lesz. Mindez nemcsak környezetbarát, de stresszmentesebb városi közlekedést és jobb életminőséget is ígér.
