A Magyar Nemzeti Bank aranytartaléka idén márciusban már 94,5 tonnára duzzadt, ami 2010 óta tizenhétszeres növekedést jelent. Az MNB adatai szerint a hazai jegybank 2018 óta folyamatosan bővíti aranykészletét, összhangban a globális trenddel: a jegybankok világszerte 1967 óta nem látott mennyiségben halmoznak nemesfém-tartalékokat. Kiemelkedő ebben Kína, amely 2023-ban 225 tonnával növelte tartalékát.
A jegybanki aranytartalék-növelési stratégia mögött több tényező azonosítható. Az MNB közleményei szerint az arany „válságálló eszköz”, amely nem hordoz hitelkockázatot és diverzifikálja a tartalékportfóliót. A jegybank hivatalos indoklásában szerepel, hogy az arany védelmet nyújt a geopolitikai válságok és a globális pénzügyi rendszer esetleges instabilitása ellen. A Központi Bankok Európai Rendszerének (ESCB) adatai szerint az eurózónán kívüli EU-tagállamok közül Magyarország aranytartaléka a GDP-hez viszonyítva 1,1%-os szintre emelkedett, ami közelít a fejlett országok átlagához.
Szakértői vélemények megoszlanak a stratégia hatékonyságáról. „Az arany biztonságos menedék szerepe vitathatatlan, de a magas tárolási költségek és a kamatjövedelem hiánya egyaránt kockázatot jelent” – nyilatkozta Kovács Péter, a Budapesti Gazdasági Egyetem pénzügyi szakértője. Az aranytartalék növelése az államháztartási törvény (2011. évi CXCV. tv.) értelmében a jegybank hatásköre, az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága csak tájékoztatást kaphat a folyamatról.
A stratégia értékelésénél figyelembe kell venni, hogy az aranyár historikus csúcson áll, ami kérdéseket vet fel a további felhalmozás időzítésével kapcsolatban. A közérdekű adatigénylések útján szerzett információk szerint a magyar aranytartalék fizikai formában, részben külföldi letéti helyeken található. A polgároknak érdemes figyelniük a jegybanki tartalékpolitika átláthatóságát, különös tekintettel arra, hogy milyen költség-haszon számítások alapján történnek a további aranybeszerzések a jelenlegi árszinteken.
