Az idei évre vonatkozó kormányzati adatok szerint Budapest költségvetésében 23,4%-kal kevesebb fejlesztési forrás jut infrastruktúrára, mint a vidéki nagyvárosokban. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése alapján a fővárosi egy főre jutó közterületi beruházások értéke 37.200 forint, míg Debrecenben ez az érték 58.900 forint.
A számok mögé nézve látható, hogy a vidéki nagyvárosok előnye nem véletlen. A Belügyminisztérium 2025/14. közleményében részletezett Modern Városok Program keretében 2023-2026 között 1.370 milliárd forint célzott fejlesztési forrás áramlik a megyei jogú városokba. Elemzésünk során a Közbeszerzési Értesítőből nyert adatok feldolgozásával kimutattuk, hogy a vidéki beruházások átlagosan 17%-kal gyorsabban valósulnak meg a közbeszerzési eljárás megindításától számítva. Az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) alapján kikért dokumentumokból kiderül, hogy a nagyvárosi projektekhez kapcsolódó adminisztratív költségek aránya is alacsonyabb.
„A területi fejlesztéspolitika súlypontja egyértelműen eltolódott a másodlagos gazdasági központok irányába, ami középtávon erősítheti a nemzeti növekedési potenciált” – fogalmaz a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi versenyképességi jelentése. A tendencia azonban kockázatokat is rejt. A beruházások területi koncentrációja 2023-hoz képest 11 százalékponttal nőtt: a felhasznált források 68%-a mindössze öt városba irányul.
Módszertani szempontból fontos kiemelni: adatgyűjtésünk során a központi költségvetés és az önkormányzati zárszámadások mellett az uniós projektadatbázisokat és a közbeszerzési dokumentumokat is feldolgoztuk. A városok közötti összehasonlítást lakosságarányos és ágazati bontásban végeztük, figyelembe véve a település-típusonként eltérő fejlesztési igényeket.
A számok azt mutatják, hogy a közpénzfelhasználás hatékonysága továbbra is jelentős területi különbségeket mutat. A polgárok számára kulcsfontosságú lenne, hogy önkormányzataik részletesebb, könnyen hozzáférhető projektadatokat tegyenek közzé, különös tekintettel a beruházások hatásainak utókövetésére. A fenntarthatóbb városi gazdaságok építéséhez átláthatóbb forrásallokációra és kiegyenlítettebb fejlesztéspolitikára lenne szükség.
