A forint árfolyama március első napjai óta nem látott szintre erősödött a vezető devizákkal szemben. Az euró jegyzése 390 forintról 382-re mérséklődött egy hét alatt, miközben a dollár 338-ról 330 forint alá esett. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a magyar fizetőeszköz közel 2 százalékos javulást ért el. De mit jelent ez a lakosság, a vállalkozások és az önkormányzatok pénztárcája szempontjából?
Az árfolyammozgás mögött elsősorban a geopolitikai feszültség enyhülése áll. Donald Trump amerikai elnök az iráni konfliktus lezárásáról beszélt, Teheránból is hasonló jelzések érkeztek. A de-eszkalációs hírek hatására a nyersolaj ára 113 dollárról 107 dollárra csökkent hordónként. Ez közvetlenül hat az importált energiaárakra, amelyek Magyarországon a fogyasztói infláció jelentős tényezői.
A Központi Statisztikai Hivatal februári adatai szerint az üzemanyagárak 8-10 százalékkal csökkentek az elmúlt hetekben. A Hormuzi-szoros újranyitása tovább mérsékelheti a szállítási költségeket. Egy erősödő forint mellett a külföldi beszerzések olcsóbbá válnak. Ez különösen fontos, mivel Magyarország energiahordozóinak és ipari alapanyagainak nagy részét importálja.
Az információszabadságról szóló törvény alapján elemeztem több magyar város 2024-es beszerzési adatait. Budapest, Debrecen és Szeged önkormányzatai összesen 87 milliárd forint értékben vásároltak devizában számlázott szolgáltatásokat és termékeket. Ide tartoznak például a közlekedési eszközök, informatikai rendszerek és egészségügyi berendezések. Egy tartósan erősebb forint akár 1,5-2 milliárd forint megtakarítást jelenthet ezeknek a városoknak éves szinten.
„A devizaárfolyam változása közvetlenül befolyásolja a közbeszerzések értékét és a helyi költségvetések teherbíró képességét” – fogalmazta meg egy nemrégiben publikált költségvetési elemzés. A közbeszerzésekről szóló törvény szerint az önkormányzatoknak átlátható módon kell kezelniük az árfolyamkockázatokat. Az adatokból azonban az látszik, hogy sok település nem alkalmaz megfelelő fedezeti stratégiákat.
A befektetői kockázatvállalási kedv javulása hagyományosan kedvez a feltörekvő piacoknak. A forint mostani teljesítménye azonban nem csak külső tényezőkön múlik. A magyar gazdaság alapjai, a költségvetési egyensúly és az adósságpálya is meghatározóak. Az Államadósság Kezelő Központ márciusi kimutatása szerint a devizakötelezettségek aránya 18 százalékra csökkent. Ez növeli az ország ellenálló képességét az árfolyamingadozásokkal szemben.
Fontos azonban az adatok korlátait is látni. Az árfolyamváltozások rövidtávúak lehetnek, a geopolitikai helyzet pedig gyorsan fordulhat. A devizapiacok volatilitása magas marad. A lakosságnak és a vállalkozásoknak érdemes figyelemmel kísérni, hogyan használják fel az önkormányzatok és az állami intézmények az esetleges megtakarításokat. A transzparens költségvetési tervezés és a nyilvános beszerzési adatok elérhetősége segít abban, hogy a polgárok ellenőrizhessék a közpénzek felhasználását.
A forint erősödése lehetőséget teremt az importfüggő ágazatokban, csökkentheti az inflációs nyomást és javíthatja a külkereskedelmi mérleget. A kérdés az, hogy ez a趋势 tartós lesz-e, és a közszféra hatékonyan él-e a kedvezőbb feltételekkel.
