A magyarok nyolcvan százaléka már támogatja az euró bevezetését. Ez történelmi csúcs. A tavaszi választások fordulatot hoztak. A politikai akarat és a társadalmi vágy most egyezik. A gyakorlatban azonban számos akadály áll. A kormány 2030-at céloz. Az Európai Központi Bank szerint még egy feltétel sem teljesült. Az átlagpolgár számára az árnyalt információk kulcsfontosságúak. A költségvetési átláthatóság segíthet nyomon követni az előrehaladást.
Rekordmagas társadalmi támogatottság
A május Eurobarométer felmérése egyértelmű. A magyarok 80%-a szeretné az eurót. Ez öt százalékpontos növekedés egy éven belül. A távolabbi múltban pedig drámai a változás. 2016-ban még csak 57% volt a támogatók aránya. A régióban is kiemelkedő ez a szám. Romániában 65%, Csehországban és Lengyelországban pedig kisebbség. A magyar választók többsége öt éven belül várja a bevezetést.
A kormányzati cél és a kemény valóság
A választások után a Tisza-kormány nyíltan vállalta a célt. Kármán András pénzügyminiszter 2030-ra tűzte ki. A társadalmi várakozás ezzel párhuzamosan nőtt. Eközben az Európai Központi Bank konvergenciajelentése lesújtó. Magyarország jelenleg egy feltételt sem teljesít teljes mértékben. Az Európai Unió működési szerződése (AEUV 140. cikk) szabályozza. A konvergenciakritériumok négy fő területet ölelnek fel:
- Árstabilitás (infláció)
- Közszfinanszírozás helyzete (államháztartási hiány)
- Árfolyamstabilitás (ERM II-re való belépés)
- Hosszú távú kamatstabilitás
Az euróval kapcsolatos várakozások változnak
A lakosság véleménye az előnyökről és kockázatokról érett. A válaszadók jelentős része pozitív hatásokra számít. Csak a magyarok egynegyede tart az áremelkedéstől. Ez tizenkét százalékponttal kevesebb, mint egy éve. A kétharmad nem fél az inflációs hatásoktól. Ugyanakkor csak kevesen érzik az országot készen állónak. Mindössze 22% gondolja, hogy jelenleg bevezethető lenne. Ez mutatja a tudatosság növekedését is.
Mit jelent ez a városi fiataloknak?
Az euró bevezetése jelentős gyakorlati változásokat hozna. Ez különösen érintené a városi, pályakezdő réteget. Az utazás és a külföldi vásárlás könnyebbé válna. A devizaváltási költségek megszűnnének. A hosszú távú hitelfelvétel előre tervezhetőbb lehet. A nemzetközi üzleti lehetőségek is bővülhetnének. Fontos azonban követni az előkészületeket. A tájékozódás a konvergencia kritériumokról alapvető. Például az államháztartási hiány célértéke 3% alatt van. A magyar GDP növekedése 2025 első negyedévében 2,7% volt. Ez párhuzamosan fut az európiai integrációs törekvésekkel.
A folyamat nyomon követése mindenki érdeke. A Nemzeti Bank és a Kormány jelentései nyilvánosak. A civil szervezetek, mint a Pénzügyi Stabilitás Központja, elemzéseket készítenek. A társadalmi nyomás gyakran meghatározó az ütemezésben. A türelmes, de következetes nézőpont szükséges a sikerhez.
